Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

72 I^erjogi Döntvénytár. hívhatja. A Pp. 91. §-ának első bekezdése szerint pedig : ha a perbehívott a perbehívóhoz csatlakozik, mellékbeavatkozóként szerepel. Ezekből a rendelkezésekből kitűnőleg a perbehívásra vonatkozó szabályok kapcsolatosak a Pp.-nak a mellékbeavatkozást tárgyazó 84—88. §-aival, mert céljuk az, hogy a mellékbeavatkozást lehetővé tegyék. Ha tehát a mellékbeavatkozás bármilyen okból már előre teljesen kizárt, úgy ebben az esetben kizártnak kell tekinteni a perbehívást is, mert a perbehívás nem öncél, ezért pedig helytfoghatósága merőben a mellékbeavatkozás helytfoghatóságától függ. Annak megállapíthatásához, hogy a pertárs a pertársat perbehívhatja-e, azt a kérdést kell tehát elsősorban eldönteni, hogy a pertárs a Pp. rendelkezéseire és ezeknek a rendelkezéseknek a való értelmére tekintettel a pertársa pernyertességének elősegítése céljából a perbe beavatkozhatik-e? A Pp. 84. §-a szerint az, aki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban lévő per az egyik fél javára dőljön el, a fél pernyertességének elősegítése céljából a perbe beavatkozhatik (mellékbeavatkozás). A kérdés eldöntésére kiható erre a rendelkezésre tekintettel tehát ezúttal abban az irányban kell állást foglalni, hogy pertársaság esetében a per bármelyik pertárs szempontjából a többi pertárs irányában más személyek között folyamatban lévő pernek tekintendő-e vagy sem, mert a mellékbeavatkozásnak ezúttal vizsgálandó törvényes előfeltétele az, hogy a per más személyek között folyamatban levő per legyen. Útbaigazítást nyújt ebben a tekintetben a Pp. 79. §-ának a rendelkezése, amely szerint ha a törvény kivételt nem tesz, a perben mindegyik pertárs önálló és egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása a másiknak sem javára, sem hátrányára nem szolgál. Kiemeli az erre vonatkozó miniszteri indokolás, hogy a Pp. szerint az alanyi halmazat nem egyéb, mint több pernek célszerűségi okokból való egyesítése, mely az egyes perek természetén nem változtat. A pertársak között az együttes perlés és pereltetés által rendszerint semmi különös jogi viszony nem létesül. Érdekeik nem függnek szükségkép össze, mindegyikük más-más támadó és védőeszközöket érvényesíthet a nélkül, hogy eredményük a többi pertársra kihatna. A Pp. 79. §-ának szabálya alól a 80. § tesz kivételt annak kimondásával, hogy ha a vitás jogot a pertársak részére vagy ellen csak egységesen lehet eldönteni, vagy ha a perben hozott