Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

t Perjogi Döntvénytár. 71 seinek hatályvesztését. Ezek szerint az illetékesség kérdése még nem volt az alperessel szemben joghatályosan elbírálva, amikor a kir. Kúria korábbi ítélete folytán az alperes törvényes képviselője útján vonatott perbe, azért az alperes a Pp. 180. §-a értelmében perbebocsátkozása előtt az elsőbíróság illetékessége ellen kifogást emelhetett. Pergátló kifogása pedig alapos, mivel a budapesti kir. törvényszék illetékessége, a Pp.-nak 25. §-ay sem más rendelkezése alapján meg nem állapítható. A fellebbezési bíróságnak az alperes pergátló kifogásának helyet adó ítélete tehát jogszabályt nem sért, azért a kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította s a felülvizsgálati költségben elmarasztalta. = Az álképviselő székhelye szerint a bíróság illetékes lett volna ; a valódi törvényes képviselő székhelye szerint nem volt az. 97. A peres fél az 6 pertársát szavatosként perbe hívhatja. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. márc. 17. P. II. 1923/1930. sz.) A kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyt ad, az elsőbíróság megtámadott végzését megváltoztatja, az elsőrendű alperes perbehívásának a másodrendű alperessel és a felperessel való közlését elrendeli és ennek eszközlését az elsőbíróságnak meghagyja. A felfolyamodás költségét 50 pengőben megállapítja, ennek ki általi viselése kérdését azonban a véghatározatra utalja. Indokok : Elsőrendű alperes másodrendű alperest perbehívta. Az elsőbíróság a perbehívás közlését azért tagadta meg, mert szerinte perbehívásnak csak a perben nem álló személy irányában van helye. Ezt az álláspontját az elsőbíróság a Pp. 89. §-ának kifejezetten harmadik személy perbehívásáról szóló rendelkezésére alapítja és arra, hogy az alperestárs perhívása céltalan, amennyiben a perbehívás azt a célt szolgálja, hogy a perbehívott a perbehívó védelmét mellékbeavatkozóként elvállalhassa, az alperestárs azonban az alperestársa védelmét a mellékbeavatkozóénál tágabb körben amúgy is elháríthatja. A perbehívás kérdését a Pp. 89—91. §-ai szabályozzák. A Pp. 89. §-a szerint az a fél, aki pervesztés esetére harmadik személy ellen szavatossági vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni vagy pervesztés esetére harmadik személynek követelésétől tart, úgyszintén az. akit oly követelés iránt perelnek, amelyet a harmadik személy is a maga részére igényel, a harmadik személyt a pernek jogerejű eldöntéséig perbe