Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

58 Perjogi Döntvénytár. megkeresés értelmében a zálogjogot 3764 pengő tőke, annak 1926. évi május hó 7-től járó 5 % kamata és 74 P 60 f. bizto­sítási végrehajtási költség erejéig C. 43. sorszám alatt 1423/1927. tkv számú végzésével felpereseknek a nógrádsipeki 66. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanaira és azok haszonélveze­tére ismét előjegyezte. Ez irányadó tényállásra tekintettel, helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel helyet adott a felpere­sek arra irányuló keresetének, hogy a C. 43. sorszám alatt az alperes javára 3764 P tőke ennek 1926. évi május 7-étől járó 5 % kamata erejéig előjegyzett zálogjog a felperesek ingatlanai­ról és azok haszonélvezetéről töröltessék. Mert : ha a biztosítandó követelés erejéig a zálogjog a kötelezett ingatlanaira már telekkönyvileg elő jegyeztetett, ugyanezen ingatlanokra ugyanazon követelés erejéig a biztosí­tási végrehajtás jogszerűen el nem rendelhető, minthogy az előző telekkönyvi előjegyzéssel a hitelező már megszerezte azt a biztosítást, amelyet biztosítási végrehajtás útján elérni kívánt. Az ekként helyt nem fogható kérelem alapján szerzett zálogjogelőjegyzés tehát a felperesek keresete alapján annyival inkább törlendő, mert az a tény, hogy felperesek a követelést ki nem fizették, az alperesnek csak azt a jogot biztosítja, hogy ő a követelés kifizetéséig az elsősorban szerzett zálogjogelő­jegyzést nem köteles töröltetni. Az ugyanazon követelésre vonatkozóan másodszor is meg­szerzett zálogjogelőjegyzés hatálybantartására azonban a köve­telés ki nem fizetése alapot nem nyújt, mert az első előjegyzés rangsorában érvényesített sorozás és kielégítés a későbbi zálog­jogelőjegyzés rangsorában történő sorozást és kielégítést nyil­ván kizárja s így e céltalan és felperesek jogait sértő ismételt zálogjogelőjegyzés fenn nem tartható. A kifejtettekre figyelemmel alaptalanok az alperesnek arra vonatkozó felülvizsgálati támadásai, hogy a fellebbezési bíró­ság jogszabálysértéssel adott helyet a felperesek zálogjogtörlése iránti keresetének. Ez okból a kir. Kúria az alperest e döntés megváltoztatá­sára irányuló felülvizsgálati kérelmével elutasította. A fellebbezési bíróság anyagjcgilag helyes döntése követ­keztében az alperes pervesztesnek tekintendő. A Pp. 425. és 508. §-aiban foglaltaknak tehát megfelel a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése is, amellyel az alperest az elsőbírói és a felperesek sikeres fellebbezésével fel­merült költségek megfizetésére kötelezte.

Next

/
Thumbnails
Contents