Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 57 pénztartozásokról szól, amelyek a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok elé vannak utalva és a 231. cikk első' bekezdése alá esnek (függelék 2. §). E szerint a függelék 16. §-ának alkalmazásba vételéről a jelen esetben szó nem lehet és az alperes kifogása, amely szerint a jelen per a függelék 16. §-a értelmében a vegyes döntőbíróság vagy választottbíróság hatáskörébe tartozik, tárgytalan. IV. Nem találta végül alaposnak a kir. Kúria az alperes ama pergátló kifogását sem, hogy a felperes követelését a békeszerződés 239. cikke b) pontjának 2. bekezdése a vegyes döntőbíróságnak, nem pedig a magyar kir. rendes bíróságoknak a hatáskörébe utalja. A 239. cikk b) pontjának második bekezdése a jelen esetre két okból nem talál. Egyfelül ez az intézkedés az ellenséges államok polgárai és a magyar állampolgárok közötti szerződésekre vonatkozólag felmerült mindennemű vitás kérdésekről szól. Ily kérdésnek veendő a szerződés létesültének, érvényének és fennállásának a kérdése. Ellenben nem veendő ilyennek a kétségtelenül létesült szerződés teljesítése iránti jogi vita. Különösen akkor nem, amidőn a felperes az alperes részére elvégzett ügyvédi teendők díjazását minden erre vonatkozó külön megegyezés nélkül, pusztán az ügyvédi rendtartás 54. §-a alapján már a törvény erejénél fogva is követelheti, amidőn tehát a felek közötti megegyezés, illetve szerződés a felperes követelésének nem egyedüli, hanem annak csupán egyik alapja. Azonban a békeszerződés 239. cikk b) pontjának 2. bekezdése a jelen esetre azért sem talál, mert csupán oly vitás kérdésekről szól, amelyek a békeszerződés életbelépése előtt már felmerültek volt. A jelen esetben pedig a peresfelek közötti vitás kérdés csak a békeszerződés életbelépése után merült fel. Kiemeli a kir. Kúria, hogy az alperes pergátló kifogásai abban az esetben sem volnának alaposaknak vehetők, ha a jelen perbeli követelés a trianoni békeszerződés 231. és 239. cikkei alá volna vonható. Ugyanis a kir. Kúria gyakorlata (3081/1925., 580/1922.) a trianoni békeszerződés felhívott rendelkezéseit és annak 240. cikként akként értelmezi, hogy azok a kir. bíróságok törvényes hatáskörét meg nem szüntetik és a békeszerződésben szabályozott külön bíróságok kizárólagos hatáskörét meg nem alapítják. Ezek szerint az alperes panaszai alaptalanok levén, a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. A sikertelen felülvizsgálati költségben az alperest a Pp.