Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)
Perjogi Döntvénytár. 111 egész terjedelme ellen. És pedig elsőrendű alperes azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság a Pp. jogszabályainak megsértésével és helytelenül állapította meg, hogy a felperes keresete nem zálogjog-törlésre, hanem ingatlan tehermentesítésére irányul. A másod- és negyedrendű alperesek pedig a beadvány szövege szerint azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság eljárási jogszabály megsértésével állapította meg, hogy felperes keresete az alperesek tehermentesítési kötelezettségének megállapítására és arra irányul, hogy az alperesek ezt a kötelezettségüket teljesítsék, továbbá azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletben megállapított tényállást nyilván helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg és hogy ez az iratokhoz csatolt büntető per iratainak tartalmával ellentétben áll. A fellebbezési bíróság ítélete azonban csupán a perköltségek viselésének és mennyiségének kérdésében tartalmaz érdemi rendelkezést, a per főtárgyára vonatkozó kereseti kérelem elbírálását, mint tárgytalant, mellőzte, mert a peres ingatlan jutalék tehermentesítése az utolsóelőtti fellebbezési tárgyalás után (17. sorszámú jegyzőkönyv) bekövetkezett, — a kereseti főkövetelés — a felperes által is beismerten — tárgytalanná vált. Ebből pedig következik, hogy az alperesek felülvizsgálati kérelme lényegileg a fellebbezési bíróság ítéletének csupán a perköltségekre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, mert a kereseti főkövetelés megszűnése folytán csupán a perköltségek viselése és mennyisége kérdéséhez fűződik a feleknek iovábbi érdeke. Nyilvánvaló tehát, hogy az alperesek részéről a fellebbezési bíróság ítéletének indokai és abban foglalt ténymegállapításai ellen intézett támadása is szintén az ítéletnek a perköltségekre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását célozza. A Pp. 521. §-ának rendelkezése szerint azonban a fellebbezési bíróság ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítélet egyéb része ellen is irányul, s mert ebből a rendelkezésből következik, hogy a fellebbezési bíróság ítéletének kizárólag a perköltségek viselése kérdésére vonatkozó indokait külön megtámadó felülvizsgálati panasz a felülvizsgálatot megengedetté nem teszi, a felülvizsgálati kérelmet, mint törvény által kizártat a Pp. 529., 547. és 490. §§-ai alapján hivatalból vissza kellett utasítani. Az ellenfélnek okozott felülvizsgálati költség viselésére a Pp. 508. és 543. §§-ai értelmében az alpereseket kellett kötelezni. = V. ö. Perj. Dtár XV. 88. és jzt.