Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

84 Perjogi Döntvénytár. szerződés 239. cikke értelmében a Vegyes Döntőbíróságok a szerződés III., IV., V. és VII. címeinek rendelkezései szerint hatáskörükbe utalt vitás kérdésekben ítélnek, továbbá eljárnak a békeszerződés életbelépése előtt a szövetséges és társult hatalmak állampolgárai és a magyar állampolgárok között kötött szerződésekre vonatkozólag felmerült mindennemű vitás kérdésben, azoknak a kérdéseknek kivételével, amelyek valamely szövetséges, társult vagy semleges hatalom törvényei értelmében e hatalmak nemzeti bíróságának hatáskörébe tartoznak. Kétségtelen tehát, hogy az idézett 239. cikk hatásköri rendelkezései nem vonatkoznak a békeszerződés VIII. címére, amely a Magyarországtól máshova átcsatolt területekre különleges rendelkezéseket tartalmaz, annál kevésbbó, mert az átcsatolt területeknek azokat az állampolgárait, akik a békeszerződés alapján valamelyik szövetséges vagy társult hatalom állampolgárságát elnyerték, a békeszerződés nem is nevezi a szövetséges és társult hatalmak állampolgárainak, hanem a 246. cikkben, különleges jogi helyzetükre tekintette], «a volt magyar királyság állampolgárai)) elnevezéssel jelöli meg és azok a jogviszonyok, amelyek a békeszerződés 239. §-a értelmében a III., IV., V. és VII. címekben szabályoztatnak, a dolog természetéből folyólag reájuk azért nem vonatkozhatnak, mert ők a békeszerződés életbelépéséig nem a szövetséges és társult hatalmak valamelyikének állampolgárai, hanem a magyar királyság állampolgárai voltak és ebből folyóan nem alkalmazható reájuk a 239. cikknek az a további rendelkezése sem, mely a szövetséges és társult hatalmak állampolgárai között egyrészről és a magyar állampolgárok között másrészről a békeszerződés életbelépése előtt kötött szerződésekre vonatkozólag a Vegyes Döntőbíróság hatáskörét megállapítja, mert a jogvita alapjául szolgáló szerződés megkötése időpontjában reájuk nézve a Vegyes Döntőbíróság hatáskörét maga után vonó különböző állampolgárság még nem forgott fenn. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a felperes és a Jugoszláviához átcsatolt területen székhellyel bíró másodrendű alperes között fennforgó jelen peres kérdés a Vegyes Döntőbíróság hatáskörébe tartoznék. De nem helytálló a pergátló kifogás az illetékesség tekintetében sem. Ugyanis elsőrendű alperes budapesti egyesület; reánézve tehát a budapesti bíróság általános illetékességét a Pp. 25. §-a állapítja meg. A Pp. 77. §-a értelmében, ha valamennyi alperesre nézve illetékes belföldi bíróság nincsen, a felperes az alpereseket bármelyik alperesre nézve általánosan illetékes belföldi bíróság