Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

36 Perjogi Döntvénytár. tokát felhozni. — III. Kikötményi jog és természetbeni járadék csak ingók módjára foglalható le. (Kúria 1928 jan. 18. Pk. V. 9422/1927. sz.) Indokok : I. A másodbíróság végzése szerint a végzések feloldása esetében a felfolyamodási bíróság jogi álláspontja, az 1911 :1. tc. 543. §-a utolsó bekezdésében a felülvizsgálati bíróság álláspontjának kötelező' voltát megállapító szabály megfelelő alkalmazásával, kötelező az alsóbb bíróságra. A másodbíróságnak ez a jogi álláspontja téves, mert az 1911 :1. tc.-nek a felfolyamodásokról szóló harmadik fejezete, vagyis az 548—562. §-ai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az ugyanazon tc. 534. §-ának utolsó bekezdésében foglalt szabály felfolyamodási ügyekben megfelelően alkalmazandó volna, és ha az 1911 :1. tc. 559. §-a akként rendelkezik is, hogy : «ha a bíróság a felfolyamodásnak helyet ad, a határozata következtében szükséges intézkedések megtételét annak a bíróságnak hagyhatja meg, amely a megtámadott végzést hozta», ez a rendelkezés helyesen nem értelmezhető akként, hogy a felfolyamodási bíróság meghagyhatja az alsóbb bíróságnak, hogy újabban milyen jogi álláspont szerint határozzon, hanem csak akként értelmezhető, hogy az alsóbb bíróság a felfolyamodási bíróság érdemi döntésének esetleg akadályául szolgáló hiányos tényállás kiegészítéséül a felsőbb bíróság által szükségesek gyanánt megjelölt ténykörülmények fennforgását vagy fenn nem forgását köteles kideríteni. Az ellenkező felfogás arra az eredményre vezetne, hogy a feloldás folytán hozott elsőbírósági végzések megfelelvén a másodbíróság jogi álláspontjának, helybenhagyatnának és így a feleknek a másodbírósági végzések ellen az 1911 :1. tc. 551. §-ának második bekezdésében úgyis csak megváltoztatás esetére (és még megváltoztatás esetében is csak bizonyos kivételes kérdésekre vonatkozóan) engedett felfolyamodási joga a gyakorlatban érvényesíthetetlen joggá válnék. Nem sértett tehát törvényes kötelességet az elsőbíróság azáltal, hogy 30. sorszámú végzésében nem alkalmazkodott a kir. ítélőtáblának a P. III. 1641/24/1927. sz. feloldó végzésében kifejezésre juttatott jogi álláspontjához. II. Az 1908 : XLI. tc. 3. §-ában megállapított kivételes esetet kivéve, a végrehajtás iránti kérvényben nem kell a lefoglalni kívánt ingóságok lefoglalható vagy le nem foglalható voltának (1908 : XLI. tc. 2. §-a) megbírálhatásához szükséges adatokat vagy állításokat felhozni: annálfogva nyilvánvaló, hogy a kielégítési végrehajtás elrendelésekor, az említett 3. §-ban