Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. megszüntetése után hat hónapon belül a csőd az adós ellen elrendeltetik. ^Kúria 192g jan< 24 pk y 7004/1927, sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az.1410/1926. M. E. számú rendelet 55. §-ának 1. pontja értelmében az egyességi eljárás költségeit, amelyek közé a vagyonfelügyelő díja és költsége is tartozik, előnyös kielégítés illeti ugyan, ennek az értelme azonban az, hogy e költségeket nem az egyességi hányad szerint, hanem teljes egészében kell az egyesség létrejötte esetére is kielégíteni. A rendelet 89. §-a szerint az egyességi eljárás költségét, amennyiben arról a bíróilag jóváhagyott kényszeregyesség vagy a jóváhagyó bírói határozat másként nem intézkedik, az adós viseli; az eljárás befejezése vagy megszüntetése után elrendelt csődben ezt tömegtartozásnak kell tekinteni. A rendelet eme rendelkezéseiből kitűnik, hogy a vagyonfelügyelői díj és költség tömegtartozásnak csak akkor tekinthető, ha a kényszeregyességi eljárás befejezése vagy megszüntetése után hat hónapon belül a csőd az adós ellen elrendeltetik és csak abban az esetben sorozható az 1881, évi XVlI. tc. 176. §-a értelmében az idézett törvény 53—5$. §-ainak s a 48. §. tekintetbe vételével előnyös tételként az ingatlannak bírói árverésen befolyt vételárára. Az érdekeltek előadásából megállapítható, hogy a kényszeregyességi eljárás befejezése után W. Ignác adós ellen a csőd nem lett elrendelve, tehát a jelen esetben az a feltétel, amely esetben az idézett rendelet értelmében a vagyonfelügyelői díj és költség tömegtartozásnak volna tekinthető, fenn nem forog. Ennélfogva s mivel sem az 1881. évi LX. tc. 192. §-ában nem foglaltatik olyan rende]kezés, sem pedig egyéb törvényes rendelkezés nincs, amelyre a jelen esetben a vagyonfelügyelői díj és költségnek előnyös tételként való sorozása alapítható volna, helyes a másodbíróságnak az a döntése, amely szerint a vagyonfelügyelői díj és költséget előnyös tételként nem sorozta, miért is a másodbíróság végzését helyben kellett hagyni. 16. Az 1907:XIX. tc. életbelépése előtt történt balesetből származó kárigény átértékelése nem tartozik a munkásbiztositási bíróság hatáskörébe. (Kúria 1928 jan. 18. P. VI. 3190/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a pernek hatáskör hiánya miatti megszüntetését mellőzi és a