Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 13 perjogi akadálya az ügyvéd kihallgatásának, ha a Pp. 299. §. 4. pontjában biztosított jogával élni nem kíván. 111. Felülvizsgálat alá esik a fél jóhiszeműségének elbírálása, valamint az is. hogy a fellebbezési bíróságnak az elfogadott tényekből vont következtetései a természetes okszerűség törvényével ellentétben vannak-e. — IV. Meghatározott időre eső illetmény iránti perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a későbbi illetmény iránti perre. (Kúria 1928 okt. 8. P.'II. 2235/1928. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja és felperest egyben arra kötelezi, hogy elsőrendű alperesnek 103 pengő,. másodrendű alperesnek pedig 104 pengő felülvizsgálati költséget 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizessen meg. Indokok: Azt, hogy a közkereseti társaság tagjai közül kit hallgasson ki eskü alatt, a Pp. 374. §-a értelmében a bíróság belátása szerint határozhatja meg és így nincs kötelező szabály még arra nézve sem, hogy a közkereseti társaságnak valamennyi lényleges tagja csupán félként eskü alatt lenne kihallgatható. Ebből következőleg nem sértett eljárási szabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a saját személyében perben nem álló W. -Józsefet,, aki eredetileg ugyan az elsőrendű alperes cégnek tagja volt, de aki 1927 május 30-án foganatosított kihallgatását megelőzően elsőrendű. alperes cégből még 1926 július 24-én kivált, tanuként hallgatta ki és pedig annál kevésbbé, mert az a körülmény, hogy a vitás követelés keletkezése idejében az elsőrendű alperes cégnek még tagja volt, hogy ekkép a követelésért való felelősség reá későbbi kilépése dacára is kiterjed, tehát a jelen per kimenetelében ő is érdekelt, csak annyiban bír jelentőséggel, hogy a tanúvallomás súlyának értékelésénél ez is a megfontolás körébe vonandó, de sem a tanukénti kihallgatás perjogi megengedettségét, sem az egyéb megerősítő és valószínűsítő adatok mellett a vallomásnak bizonyítékként való elfogadását ki nem zárja. De nem ütközik a perjogi szabályokba dr. E. T. elsőrendű alperesi perbeli képviselőnek annak dacára történt tanukénti kihallgatása sem, hogy neki az ügyvédi titoktartás alóli felmentést csupán másodrendű alperes, mint elsőrendű alperes cég tagja, valamint az elsőrendű alpereshez a kir. törvényszék, mint cégbíróság által akkor ideiglenesen cégvezető minőségben kirendelt S. J. együttesen adták meg, míg P. M. elsőrendű .alperesi cégtag, a felperes atyja, a felmentéshez hozzá nem