Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

14 Perjogi Döntvénytár. járult,, sőt' dr. R. kihallgatása ellen tiltakozott, mert feltétlett tanúkihallgatási tilalmakat csak a Pp. 298. §-a állít fel, amelynek határozmányai alá dr. R. nem esett, míg a Pp. 299. §ának 4. pontja, amely alá dr. R., mint elsőrendű alperes cég ügyvédje, vonandó, csak a tanúnak adja meg a jogot arra nézve,, hogy a vallomást megtagadhatja, amennyiben tehát maga azr ügyvéd e joggal élni nem kívánt és akár azon okból, -— mert az említett módon létrejött felmentést a saját megnyugtatására elegendőnek találta — akár bármely egyéb okból tanuvallomásitenni hajlandó volt, nevezett minden további korlátozás nélkül tanuként kihallgatható és tanúvallomása annak egyébként? belső értéke szerint figyelembe vehető is volt, minthogy annak elbírálása, hogy dr. R. I. eljárása az Ügyv. Rtás. 49. §-a szempontjából P. M. volt elsőrendű alperesi cógtaggal szemben' jogosult volt-e vagy sem, a jelen per keretébe egyáltalában nem tartozik. Egyébként pedig a fellebbezési bíróság az általa elfogadott tényállást a per összes körülményeinek, valamint a tárgyalás; és bizonyítás egész tartalmának gondos méltatásával állapította meg és teljes részletességgel kifejtette azon okokat is, amelyek meggyőződósét előidézték, a Pp. 270. §-a által előírt kötelesgének is tehát mindenben megfelelt, ennélfogva az alaki jogszabálysértés nélkül eszközölt ténymegállapítás most már sikerrel meg nem támadható és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, már csak azért is, mert azr egyes tanúvallomások és egyéb bizonyító adatok hiteltérdemlőségének és súlyának megítélése a szabad bírói mérlegelés körébe vág és a bizonyítékoknak értékelése a felülvizsgálatnak nem lehet tárgya. A fellebbezési bíróságnak az elfogadott tényekbőlvont következtetései a természetes okszerűség törvényével s az, iratok tartalmával ellentétben nincsenek, mert egyfelől a 25A és C) alattiakkal igazolni kívánt felperesi előadást már a 10. NB)' alatti is teljesen megerőtlenítette, másfelől, mert felperes az édesatyja P. M. és a másodrendű alperessel abban az időben, egyenetlenségben lévő W. J. által cégjegyzett B), C) és NB/ alatti intézkedéseket illetőleg a fellebbezési bíróság által megállapított és felperes hozzájárulásával létesült megállapodás mellett és annak ismeretében jóhiszeműnek nem tekinthető ésp így ezen intézkedésekből alperesek terhére a maga előnyére jogokat nem származtathat, nem is szólva arról, hogy a jelen perben számbajövő 1925. szeptember 1-ét követő időszakra nézve a NB) alattinak már 1925. augusztus 10-iki keleténél, fogva sem lehet fontossága és hogy a 3. alatti csak egyetlen' széntételre vonatkozó külön szállítási megbízást, a NB) alatti