Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

8 Perjogi Döntvénytár. a befolyt vételár a jelzálogos hitelezők követelésének mellőzésével más hitelezők közt felosztassék, ezt a jogát pedig a jelzálogos hitelező az ingó módra foglaltatóval szemben igényper útján is érvényesítheti (1. a kir. Kiiria 1901. G. 494., 1901. G. 509.. 1904. G. 142. sz. határozatait), ebből következik, hogy felperes keresetét a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett okokból elutasítani nem lehet. Minthogy ilykép az igényper jogos alapja oly tárgyakra vonatkozhatik, amelyeket az ingatlannal azonos jogi természetűeknek kell tekinteni, nincs alapja a m. kir. államkincstár (másodrendű alperes) azon álláspontjának, hogy a köztartozás miatt vezetett végrehajtás esetén az 1923 : VII. tc. 48. §-ának első bekezdésében jelzett körülmények közt igénykeresetnek helye nincs (azonos az 1927. évi 600. P. M. számú H. Ö. 59. §-ának rendelkezésével), mert az idézett rendelkezés ingóságokra vonatkozik. A felperesek keresete szempontjából tehát azt kell elsősorban elbírálni, hogy az elárverezett tárgyak a malom oly tartozékai-e? amelyekre a jelzálogjog kiterjed. Az 1881 : LX. tc. 149. §-a határozza meg azt, hogy mely tartozékok árvereztetnek el az ingatlanokkal együtt és ezt csak azokra a tartozékokra korlátozza, amelyek az ingatlantól állagok sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. Minthogy az idézett rendelkezés értelmében csak ezek a tartozékok árvereztetnek el az ingatlannal együtt, ennélfogva a felpereseknek arra az ingatlanra bejegyzett zálogjoga is csak ezekre a tartozékokra terjed ki (1. a kir. Kúria P. 3446/1913. sz. határozatát), amiből következik, hogy- a felpereseknek jogszerű igénye sem terjedhet másra, mint a most kiemelt minő^ ségű tartozékok árverési vételárára. Ezt a kérdést azonban a fellebbezési bíróság az általa elfoglalt jogi álláspontból kifolyólag nem tárgyalta és nem állapított meg tényállást arra nézve, hogy az A) alatti árverési jegyzőkönyv 1—19. t ;t. jelzett tárgyakból melyeket lehet az 1881 : LX. tc. 149. §-ában megjelölt tartozékoknak tekinteni. Minthogy pedig ennek a megállapításnak hiányában az ügy érdemében eldöntésre nem alkalmas, a fellebbezési bíróságnak ítéletét a Pp. 543. §. rendelkezése értelmében feloldotta és a rendelkezés szerint határozott. 6. Nyilvános forgalmú vasúti vállalatnál nyugbérjogosultsággal alkalmazott üzemi baleseti járadékának felemelése iránti keresetét — a rendes birói eljárás meg-