Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 7 (Kúria 1928 márc. 22. P. V. 2/1927. sz.) A kir. Kúria: A felperesek felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróságnak ítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és az alábbi felülvizsgálati eljárási költségek ki által való viselésének kérdésére is kiterjedő' új határozat hozatalára utasítja. Felperesek felülvizsgálati eljárási költségét 85 P, azaz nyolcvanöt pengőben, a másodrendű alperesét pedig 50 P, azaz ötven pengőben állapítja meg. Indokok: Az iratok tartalma szerint a felperesek az A) alatti árverési jegyzőkönyvben 1—19. t. a. felsorolt tárgyak árverésén befolyt vételár iránt igénypert indítottak azon az alapon, hogy ezek a tárgyak annak a malomnak tartozékai, amely malmot terhelőén a vonatkozó telekkönyvi betétben jelzálogos követelésük van. Minthogy az elárverezett tárgyakat a telekkönyvi jelzáloguk terheli, az említett tárgyakat ingók módjára lefoglalni és elárverezni jogszerűen nem lehetett, s ha már megtörtént, az árverési vételár a jelzálogos hitelezőket és nem azokat a végrehajtókat illeti, akik azokra a tartozékokra, mint ingókra, végrehajtást vezettek. Ezért a felperesek a vételárnak további eljárás végett a telekkönyvi hatósághoz áttételét kérték, mert az ingatlan tartozékainak árverési vételára ••&-z összes jelzálogos hitelezők követelésének kielégítésére szolgál. A fellebbezési bíróság arra tekintettel, hogj^ «a zálogjog csak oly jog, amelynél fogva a hitelező magának a zálog tárgyából kielégítést szerezhet, de anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas annak meggátlására, hogy a zálog tárgya egyúttal más hitelezők kielégítésére szolgáljon» és a felperesek zálogjoga őket «legfeljebb arra jogosítja fel, hogy a vételár felosztása alkalmával zálogjoguk rangsorában kívánhassák követelésük kielégítését és hogy ezt a jogukat a vételárat felosztó bíróság előtt elsőbbségi bejelentéssel érvényesíthessék (1881 : LX. tc. 111. és 118. §.), ez a joguk azonban az alperesek jogerősen megszerzett végrehajtási jogának érvényesítését nem akadályozhatja* — az igénykeresetet elutasította. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja téves. Az igényper ugyanis nemcsak tulajdonra, hanem más oly jogra is alapítható, amely anyagi tartalmánál fogva jogszerűen akadályul szolgálhat arra, hogy a lefoglalt tárgy végrehajtási úton a foglaltató részére értékesíttessék. Minthogy pedig a jelzálogos hitelezőnek zálogjoga anyagi tartalmánál fogva ily jogi természettel bír, mert alkalmas annak meggátlására, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan tartozékai az ingatlantól elkülönítve külön-ingóság gyanánt végrehajtásilag eladassanak, illetve