Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 71 Indokok: Az egymással szembenálló felfogások között nincsen — és természetesen nem is lehet — ellentét abban, hogy a jogalap kérdésére vonatkozó perújítási ok alapján általában helye van perújításnak. Az ellentét • körében mindössze arról van szó, hogy megengedhetó'-e a perújítás akkor, amikor az alapper még befejezve sincs, vagy pedig várni kell a perújítással addig, amíg a - per vagy egy meghatározott része végleg el nem dőlt. Az eddig ismeretessé vált gyakorlat túlnyomóan az utóbbi felfogást követte. ' A polgári perrendtartásnak a perújítás eseteiről rendelkező •563. §-a szerint : «a jogerős végítélet, ideértve a részítéletet is», támadható meg perújítási keresettel. Ugyancsak a «végítélet» »» kifejezést használja a megtámadható ítélet megjelölésére az ebben a címben helyet foglaló 565., 566. és 567. §. is. Csak az 569. §. szól egyszerűen «mégtámadott ítélet»-ről, továbbá az 572. §-nak harmadik és negyedik bekezdése említi az alapperben hozott «ítélet»-et. Hogy azonban az utóbbi megjelölésen is végítéletet (illetőleg részítéletet) kell érteni, az kitűnik abból, hogy a törvény itt az ítéletből származott kárnak megtérítéséről és a végrehajtás felfüggesztéséről rendelkezik, már pedig a jogalap kérdésében hozott közbenszóló ítéletből közvetlenül kár még nem keletkezik és ez az ítélet nem is foglal magában végrehajtható marasztalást. A törvénynek ebből a szóhasználatából, valamint abból, hogy a «végítélet» kifejezés mellé magyarázó toldást («ideértve a részítéletet is») is iktatott : nyilvánvaló, hogy a végítélet kifejezést tudatosan és szándékosan alkalmazza és hogy a közbenszóló ítélet ellen nem akart önálló perújítást engedni. A törvény értelmének megállapításával a kérdés voltaképpen el is dőlt és csak az ellentétes felfogásnak az önálló perújítás megengedése mellett felhozott az az érve kíván még méltatást, hogy a közbenszóló ítélet a jogalap kérdésében anyagi jogerőre emelkedni képes és hogy az ellen külön fellebbviteli jogorvoslatnak (fellebbezésnek, felülvizsgálatnak) van helye. Mellőzve annak a kérdésnek eldöntését, hogy a közbenszóló ítélet anyagi jogereje miben áll, mert erre a felmerült elvi ellentét körében szükség nincsen, az anyagi jogerőre alapított érvelés a feltett kérdés elbírálásánál azért nem döntő súlyú, mert a polgári perrendtartás az 563. §-ában elfoglalt álláspontjának következményeképpen az 565. §-ban kifejezetten is gondoskodik arról, hogy a vesztes fél a közbenszóló ítélet ellen fennforgó perújítási okot a végítélet ellen használható perújítás keretében érvényesíthesse, ha pervesztése a közbenszóló ítéleten alapult. A.jog-