Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

68 Perjogi Döntvénytár. tudta elsorolni, azt mondotta, hogy egy hétben 24 nap van. Nem tudta megjelölni a felperes a hónapok neveit ; nem tudja, hogy egy évben hány hónap van ; mi az év elsó' hónapja, milyen hónapban történik a kihallgattatása. Azt se tudja, hogy karácsony melyik hónapban van ; azt mondja, hogy az nyáron van. Helyesen jelölte meg ugyan a vallását, de életkorát 21 évre tette, holott a születési anyakönyv szerint 1926-ban 30 éves volt. Előadta azt is a felperes a tárgyalási jegyzőkönyv szerint, hogy iskolába járt és élénken tiltakozott az ellen, hogy a felsorolt feleleteit ijedtség hatása alatt tette. A fentebb részletezett adatok arra engednek következtetni, hogy a felperes elmebetegségben szenved. A fellebbezési bíróság nem derítette ki és ítélete nem tartalmaz abban az irányban tényállást, hogy a felperes csakugyan szenved-e valamilyen elmebetegségben és ha szenved, az milyen fokú, holott az elmebetegségre mutató fentebbi adatokat, az alábbiak szerint a Pp. 75. §-a értelmében, a felperes perképessége szempontjából és a Pp. 669. és 670. §-a értelmében, a házasság fenntartása érdekében, hivatalból is figyelembe kell venni és a Pp. 340. §-a értelmében hivatalból is elrendelhető szemle útján az elmebetegségre és ennek fokára nézve tényállást kell megállapítani. Ha ugyanis a felperes elmebetegsége oly fokú, hogy e miatt eszének használatától megvan fosztva, a felperes a Ht. 127. §-a értelmében cselekvőképtelen ; mint ilyen, a Ht. 87. §. szerint bontó pert nem indíthat és azt az ő nevében.a gyámhatóság felhatalmazásával törvényes képviselője teheti csak folyamatba. A felperesnek ezt az esetleges cselekvőképtelenségét a Pp. 75. §. értelmében a pernek bármely szakában hivatalból kell észlelni és hivatalból kell megtenni a Pp. 75. §-ában meghatározott rendelkezéseket. Amennyiben a felperes tényleg oly elmebeteg, hogy betegsége miatt cselekvőképtelen (Ht. 127. §.), az is figyelembe jön, hogy a Ht. 87. §. alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében, ellene bontó keresetet nem lehet támasztani. Ha pedig a felperes elmegyengeségben szenved (gy. t. 28. §-ának c) pontja), betegségének a foka lényeges szerepet játszik annak az elbírálásánál, hogy cselekedetei mennyiben eshetnek beszámítás alá, tekintettel arra, hogy a Ht. 80. §. a) pontjára fektetett kereset elbírálásánál bontó okúi csak a szándékos magaviselet jöhet figyelembe. Az elmebetegségre vonatkozó tényállás hiánya miatt nem lehet elbírálni, hogy ezek a jogszabályok mennyiben találhatnak alkalmazást. A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás