Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 67 Minthogy pedig ezek szerint végrehajtatónak a követelése az elsőbírósági marasztaló ítélet alapján újabban 7. sorszám alatt megkért biztosítási végrehajtás elrendelése előtt már teljesen fedezve volt, ennélfogva az 1881 : LX. tc. 231 §-ának b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében az elsőbírósági marasztaló ítélet alapján újabb biztosítási végrehajtáshoz a végrehajtatónak joga nem volt, miért is a felfolyamodási bíróság a végrehajtást szenvedett felfolyamodása folytán az elsőbíróságnak a biztosítási végrehajtást elrendelő végzését helyesen változtatta meg és utasította el a végrehajtatót az újabb biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérelmével és ennek folyományaként helyesen marasztalta el a végrehajtatót a végrehajtást szenvedő részére a sikerre vezetett felfolyamodás költségében. A végrehajtatónak 17. sorszámú felfolyamodását tehát mint alaptalant elutasítani kellett. = Ad ÍI: Enyhébb a gyakorlat a folytatólagos kielégítési végrehajtás kérdésében. 72. Ha bérkövetelése tekintetében a törvényes zálogjoggal bíró fél maga is kérte az árverés megtartását, ezt a kiküldöttnél maga is bejelentette, az erre vonatkozó hirdetményt maga is közzétette és a közzétételt igazolta, akkor az árvereltető bérbeadó részéről az elsőbbség külön bejelentésének vagy elmulasztásának nem tulajdonítható oly joghatály, amelytől a törvényes zálogjog fennállása vagy megszűnése függ. Ettől eltekintve, ha a bérbeadó követelésének összege a végrehajtási jegyzőkönyvben ki nem tüntettetett, és az elsőbbségi igényt nem az árverés megkezdéséig, hanem csak az árverés folyamán jelentették be, ez mint elkésett a vételárfelosztásnál figyelembe nem jöhet. (Kúfia 1927 szept. 16. Pk. V. 4058. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 233. sz. 73. A végrehajtási törvény 119. §-a értelmében az árverés-kérési költségek (kitűzési költségek) csupán a foglalás rangsorában, a tőkeköveteléssel azonos ő*