Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. üt) szerint az alperes felülvizsgálati panasza nem helytálló, azt a kir. Kúria elutasította és az alperest a Pp. 508. és 543. §-ai rendelkezéséhez képest a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költségekben marasztalta. = A perorvoslatot kizáró jogszabályok szorosan magyarázandók, már pedig a 682. §. 1. bek. csak a házasság fennállása kérdésében zárja ki a perújítást. 64. Két alperes ellen indítóit és csak egységesen elbírálható kereset rendes bírói útra tartozik, ha a választott bírósági alávetésben csak az egyik alperes veti részt. _, , (Kúria 1927 dec. 16. P. V. 6684 1927. sz.) A kir. Kúria: Az elsőrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja s Őt arra kötelezi, hogy a felperesnek 15 nap alatt 200 pengő felülvizsgálati eljárási költséget fizessen. Indokok: A fellebbezési bíróság helyes indokolással fejtelte ki. hogy a kereseti igény érvényesítése a felperes és az elsőrendű alperes között létesült választolt bírói szerződés fennállása dacára a keresetre illetékes rendes bíróság elé tartozik, annál is inkább, mert a változatlanul fenntartott kereset tartalma és a kereseti kérelem szerint a felperes mindkét alperessel szemben kéri bíróilag megállapíttatni, hogy a két alperes között a felperest illető bortermés eszmei jutalékára nézve is létrejött kézizálogszerződés a felperessel szemben nem joghatályos; a zálog tárgyának természeti minőségére tekintettel tehát a felperes kereseti igénye csak egységesen bírálható el a zálogszerződést létesítő felek perben állásával, az pedig, hogy a felperes igényének alapossága a per eredményéhez képest esetleg csak az elsőrendű alperessel szemben nyert bírói megállapítást, már a per érdemére tartozik, minélfogva az elsőrendű alperesnek a felüfvizsgálati kérelmében a relatív (viszonylagos) hatálytalanság fennforgására alapított támadása nem lehet befolyással a fellebbezési bíróság ítéletében elfoglalt ama jogi álláspont helyességének megdöntésére, hogy mivel a másodrendű alperes a kérdésben forgó választott bírói eljárásnak magát alá nem vetette, a felperes által perbe vitt jogkérdés egységességénél fogva annak eldöntése mindkét alperesre vonatkozással a rendes bírói útra tartozik. Az elsőrendű alperes a felülvizsgálati kérelme sikertelenségének folyományaként, a felperes felülvizsgálati eljárási költségében a kérelemhez képest a Pp. 543. §-a alapján elmarasztalandó volt. = Abból, hogy a jogviszony az érdeklársakra nézve csak egységesen bírálható el (Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 302. lap IV.) még nem következik, hogy őket együttesen, illetve ugyanannál a bíróságnál kell perelni. Ellenben abban