Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. Íi3 a kötelesrészek kiszámításának alapjául szolgál. Ilyen vagyon a fennforgó esetben az örökhagyó által az alperesnek átadott ingatlan, amelynek értéke a perben meghallgatott szakértőknek véleménye szerint 1600 P., továbbá az örökhagyó után a peres lelek tényelőadása szerint maradt ingók és az alperes lényelőadása szerint az örökhagyó által felpereseknek önállósításuk céljára juttatóit érték. Ezek az értékek egvüttes összege az 4 600 P-t meghaladván, az 1925 : VIII. tc. 55. §-a s a 62,600/1926. I. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében felülvizsgálatnak helye van és alperesnek a felülvizsgálati kérelem visszautasítása iránt előterjesztett kérelme alaptalan. = Ugyanígy Budapesti tábla Perj. Dlár II. 170. — Ellenkező a Budapesti tábla régebbi határozata Térfy X. 217. és Kovács, Pp. magy. II. kiad. I fiiz. 105. lap III. — V. ö. még Pécsi tábla, Polg. Törv. Jog Tára, VII. 49. sz. és Dőry Dénes észr. u. o. 56. Ha a végrehajtás tévesen más személy javára rendeltetett el, mint akinek javára a bírói egyesség szól, és ezért ezt a végzést a másodbíróság hatályon kívül helyezi, utóbbi végzés ellen csak annak van felfolyamodási jogosultsága, akinek a javára az elsőbíróság a végrehajtást elrendelte. (Kúria 1927 máj. 4. Pk. V. 913. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 14., VI. 23. sz. 57. Ha az ingatlan birtoka és elvont haszon iránti perben a birtok kérdése jogerős részítélettel már elbíráltatott, az elvont haszon kérdésében használt fellebbvitel megengedettsége szempontjából, csak az elvont haszon iránti kereseti kérelem tárgyának értéke iránuadó. Tr, . y (Kúria 1927 szept. 15. P. III. 8127/1926. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XII. 16., 22.; VIII. 91.; VII. 90. sz. és jzt. 58. Ha a nyugdíj felemelése iránti per a felülvizsgálati eljárás során az arányszám megállapítása és a megfelelő nyugdíj fizetése folytán tárgytalanná válván, a felek a pert a főtárgyra nézve megszüntetik, a perköltség kérdését az 1926 : XVI. tc. 2k. §-a