Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 43 47. Pénzfizetésben marasztaló ítéletben felesleges és így mellőzendő annak a külön kimondása, hogy a nyertes félnek joga van a megítélt összeg erejéig a zálogjog bekebelezését az ellenfél ingatlanára közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál kérni. (Kúria 1927 május 28. P. I. 2201/1926. sz.) A kir. Kúria: Az alperes kiegészítés iránti kérelmét elutasítja. Indokok: Az alperes kérelme a felülvizsgálati bíróság ítéletének azzal a rendelkezéssel való kiegészítésére irányult, hogy neki a hivatkozott ítélet alapján joga van a javára megítélt 1500 arany korona követelés bekebelezését a szigetújfalui 374. számú tkvi betétben foglalt ingatlanságra közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatóságnál kérelmezni. A kir. Kúria ezt a kérelmet elutasította, mert az ítéletnek a kérelemben meghatározott rendelkezéssel való kiegészítését az alperes javára megítélt követelés zálogjogi biztosítása céljából szükségesnek nem találja. Ugyanis a telekkönyvi rts 8i., 92. és 101. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a jogerősen megítélt, de még le nem járt s így végrehajtás útján be nem hajtható követelési összeg erejéig a jogerős ítélet alapján a zálogjog bekebelezésének van helye, amit a jogosult az ítélet alapján közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyújtandó kérvénynyel szorgalmazhat. A tkvi rts 92. §-a szerint oly nem jogerős bírói határozat alapján, amely által valamely meghatározott követelés odaíléltetik, a követelés előjegyzéseinek van helye és a tkvi rtsl01.§-a értelmében a 92. §. esetében kieszközölt előjegyzés vagy a határozat jogerőre emelkedésének kimutatásával vagy felsőbb bíróság jogerejű helybenhagyó határozata által igazoltatik, míg a tkvi rts 84. §-ának c) pontja szerint bekebelezések alapjául szolgálható köziratok azok az okiratok, amelyek valamely közhalóság bíróilag végrehajtható ítéletének minőségével bírnak, ahová tartoznak különösen a jogerejű bírói határozatok. Minthogy ekként a nem jogerős bírói határozat alapján a megítélt követelési összeg erejéig a zálogjog előjegyzésének van helye, amely a határozat jogerőre emelkedésének kimutatásával igazolható, s minthogy a jogerejű bírói határozatok bekebelezés alapjául szolgálhatnak, kétségtelen, hogy a jelen esetben is, mert az elsőbíróság még nem jogerős ítélete alapján az alperes javára megítélt követelési összeg erejéig a zálogjog előjegyzésének, majd a határozat jogerőre emelkedése kimutatásával, illetve a felsőbb