Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

40 Perjogi Döntvénytár. 41. Arra, hogy az egyik szakértő részére megállapított díj fizetésére az alperes a per kimenetelére tekintet nélkül köteleztessék, nem szolgáltat jogszerű alapot pasztán az a körülmény, hogy az alperes javaslatára kinevezett ez a szakértő utóbb jelperes kifogása folytán a Pp. 61. §-ában foglalt okból kizáratott. (Kúria 1926 május 20. Pk. IV. 2808. sz.) = V. ö. Perj. Dtár [. 72., IX. 10., X. 97. sz. 42. /. Habár az, hogy a tanú az elsőbírósági eljárás során esküt tett, ennek, mint szakértőnek, a megesketését nem teszi feleslegessé, és habár a Pp. 358. §-a értelmében a szakértőt a meghallgatás előtt kell megesketni, a fellebbezési bíróság tehát akkor, amidőn az ilyen szakértőt ily minőségben való meghallgatás előtt meg nem esketi, eljárási szabályt sért; mégis ez a jogszabálysértés, ha a fellebbezési bíróság a szakértőt véleményének előterjesztése után nemcsak mint újból kihallgatott tanút, hanem mint szakértőt is utólag megesketi, jelentőséggel nem bír. — //. Ha a követelés mennyiségének megállapítására szolgáló adatok kellően még kiderítve nincsenek és ha a kereseti jog tekintetében a vita alap és mennyiség szerint elkülöníthető, akkor a Pp. 506. §. második bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság belátásától függ, hogy a vitás követelésnek csupán az alapja felől határoz, ebbeli eljárása tehát felülvizsgálattal meg nem támadható. (Kúria 1927 szept. 9. P. IV. 4083. sz.) = Ellenben, akkor, midőn a fellebbezési bíróság az ügyet — az 506. §-ban megszabott előfeltételek fenforgása nélkül — utasította vissza az elsőbírósághoz, e miatt felülvizsgálatnak van helye. (542. §. 2. bek.) 43. A szakértői költség előlegezésének elmulasztása miatt a kereset el nem utasítható, ha a szak-