Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 39 kezéhez — 15 nap alatt s végrehajtás terhével 1.200,000 K felülvizsgálati eljárási költséget egyetemlegesen megfizessenek. Indokok: Kárbiztosítás esetén a K. T. 481. §-ának rendelkezéséhez képest a kárnak bírói szemle útján való megállapítása csak akkor foghat helyt, ha a felek a kár megállapítása módját illetően másként meg nem állapodnak. Az irányadó tényállás szerint a felperesek jogelőde és az alperes közt létesült B) alatti biztosítási szerződésben a kár megállapítása módját illetően általuk választott tagokból álló szakbizottság határozatának magukat eleve alávetették ; következőleg a szerződési feltételeknek megfelelő módon megejtett szakbizottsági becslési eredmény nem tekinthető másnak, mint bíróságon kívüli szakértői véleménynek, a mely a K. T. fentebb felhívott szakaszának rendelkezéséhez képest egyrészt a kármegállapításnál a feleket kötelezi s a kár meghatározásában irányadó, másrészt pedig kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján leendő megállapíthatását, hacsak a biztosított nem igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt. Felperesek azt, hogy a szakbizottság tagjai a kárbecslésnél jobb tudomásuk ellenére jártak volna el vagy tévedtek volna — nem is állították, a szakbizottságnak a felperesek által kifogásolt azt az eljárását pedig, hogy az egész szőllőnek átalányban átlagtermés szerint történt biztosítása dacára a kárt parcellák szerint, minden szőllőfaj-parcella termésének arányában állapították meg, a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletéből átvett helyes indokokból nem minősítette helytelen eljárásnak, mert nincsen adat, következőleg alap sem annak a megállapítására, hogy a szakbizottság szerződésellenesen vagyis a B) alattiban foglaltaktól eltérően járt el. Ezek szerint a felperesek felülvizsgálati panaszai t. i., hogy a biztosítási szerződés nélkülözvén a választottbirósági szerződésre vonatkozólag a Pp-ban előírt kellékeket, e miatt a biztosítási szerződés értelmében eljárt szakbizottság becslése a kár megállapításánál irányadó nem lehet; továbbá, hogy a fellebbezési bíróság a kár megállapításánál a felperesek által utóbb kért bírói szemle során meghallgatott szakértők véleményét a biztosított szőllőjüket ért jégkár megállapításánál jogszabálysértéssel mellőzte — alaptalanok. Ezért felpereseket a felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani és a Pp. 543., 508., 425. és 429. §-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségeinek viselésére kötelezni kellett. = V. ö. Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 740. lap III.