Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

38 Perjogi Döntvénytár. 39. Ha a fellebbezési bíróság a szakértők véleményét, — egymástól jelentékenyen eltérő végső eredményre vezető voltukra hivatkozva, egyszerűen mind megbízhatatlanoknak nyilvánította, a nélkül, hogy tartalmukat tüzetesen és különösen a próbaőrlés eredményével kapcsolatba hozva mérlegelte volna — és az elvont hasznok összegét minden tüzetes számítás nélkül — pusztán az 1911:1. tc. 271. §-ára való hivatkozással állapította meg és ha a próbaőrlés határozott, konkrét, számszerű adatokat eredményezett, amelyek a számításnál kiindulási pontokul szolgálhatnak: a felülvizsgálati bíróság maga állapíthatja meg az elvont hasznok mennyiségét ama szakértő véleményének indokolása és tartalma alapján, amely véleményben foglalt adatok és számítási módozatok a próbaőrléssel eredményezett üzemi adatoknak megfelelnek. (Kúria 1927 május 9. P. V. 8908/1926. sz.) = V. ö. Perj. Dtár 35. és 38. sz. 40. A kárbiztosítási szerződésben kikötött és foganatosított szakbizottsági eljárás kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján leendő megállapíthatását, hacsak a biztosított nem igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben részt vett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt. És az, hogy az egész szőllőnek átalányban átlagtermés szerint történt biztosítása dacára a kárt parcellák szerint, minden szőllőfaj-parcella termésének arányában állapították meg, helytelen eljárásnak nem minősíthető. (Kúria 1926 okt. 7. P. VII. 900. sz.) A kir. Kúria: Felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja és őket arra kötelezi, hogy alperesnek — ennek ügyvédje