Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 35 34. Felperesnek azzal a kifogásával szemben, hogy az alperes által kiállított törlési engedély az időközben elszakított területen fekvő és idegen állam impériuma alá kerüli ingatlan tehermentesítésére nem alkalmas, a törlési perben az alperest terheli annak a bizonyítása, hogy az általa szolgáltatott okirat a bekebelezett teher kitörlésére az ott ezidőszerint érvényben levő jogszabályok szerint is alkalmas. (Kúria 1927 ápr. 29. P. V. 3253/1926. sz.) = Külföldi jogszabály lévén irányadó, helyesen köteleztetett az alperes annak bizonyítására, hogy a külföldi jogszabály szerint kötelezettségének eleget tett. 35. /. Az orvosi díjazásra vonatkozó megállapodást az alperesnek kell bizonyítania, ha a díjazás e mértéke alul maradna azon a díjazáson, amelyet a felperes, figyelemmel a végzett munkának mennyiségére és természetére, a megállapodás létre nem jötte esetében követelhet. — II. A 25.600/1922. N. M. M. sz. rendelet értelmében járó orvosi díjazás összegére vonatkozó másodbírói döntés szabadon felülvizsgálható. (Kúria 1927 szept. 6. P. VI. 3869. sz.) = Ad II. Megfelel annak a gyakran szem elől tévesztett alapelvnek, hogy ott, ahol a fellebbezési bíróság mérlegelési és szoros indokolási kötelesség nélkül, belátása szerint határozhat (pl. 271. §.), — a felülvizsgálati bíróság is teljesen saját szabad belátása alapján dönthet. 36. Ha a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletében foglalt tényállást helyesnek és teljesnek találja, akkor a tényállás megállapítására vonatkozó törvényes kötelességének eleget tesz már azáltal, hogy ítéletében az elsőbíróság ítéletének tényállására hivatkozik; amidőn tehát a fellebbezési bíróság aaz elsőbíróság ítéletében megállapított tényállást az abban helyesen mérlegelt bizonyító adatok alapján döntése alapjául elfogadta* kijelentéssel az elsőbíróság tényállását magáévá teszi, eljárási jogszabályt nem sért. 3*