Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1925 dec. 2. P. VI. 5126. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 6., VIII. A. és Kovács «Pp. magy.» II. kiadás U9. I. VII. 32. Örökösödési perben az összes örökösök perbenállása rendszerint csak akkor szükséges, ha a kereset azok mindenike ellen igényt érvényesít. Egyébként azonban azoknak az örökösöknek perben állására, kik ellen a kereset kérelmet nem tartalmaz, nincs szükség, mert az ítélet csak a perbenálló felek közt szabályozza a peressé tett jogviszonyt, annak hatálya tehát a perben nem álló örökösökre nem terjed ki. (Kúria 1927 okt. 26. P. I. 6410/1926. sz.) = V. ö. PHT. 305., 586. sz.; Mjogi Dtár III. 68., XIII. 92., XIX. 30. és Alfóldy Dezső, Jogt. Közi. 1913. 9. 33. /. A felülvizsgálati kérelemnek azt a részét, amely azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság nem látta a keresetváltoztatás esetét fennforogni, a Pp. 188. §. ut. bek. alapján vissza kell utasítani. — //. Ha a felperes által a fellebezési tárgyaláson előterjesztett új kérelemmel szemben a tárgyalási jegyzőkönyv szerint az alperes megtette észrevételeit, tehát módja és alkalma volt arra, hogy erre a felperesi kérelemre nyilatkozzék és ha nyilatkozhatása végett szükségét látja, erre a célra a tárgyalás elhalasztását kérhesse, de annak, hogy ilyen kérelmet előterjesztett volna, a tárgyalási jegyzőkönyvben nyoma nincs: alperes sikerrel nem panaszolhatja, hogy nem adatott neki alkalom előkészítő irattal való nyilatkozattételre. (Kúria 1927 szept. 14. P. V. 5008/1926. sz.) — Ad. I. A gyakorlat nem egységes. Legtöbb esetben — ha a felülvizsgálati kérelem a maga egészében vissza nem utasítható — a meg nem engedett felülvizsgálati alapot az indokokban intézi el a Kúria.