Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

24 Perjogi Döntvénytár. A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi; a pert megszünteti és a felperest kötelezi, hogy az alperesnek 50 P fellebbezési eljárási költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen meg. Indokok: A perhez becsatolva levő bontóperi ítéletek és a kir. Kúria által beszerzett bontóperi iratok szerint a peres felek házasságát a debreceni kir. ítélőtábla 1925. évi augusztus 31-én hozott 1925. évi október hó 14-én jogerőre emelkedett P. III. 1481/1925. sz. ítélettel a feleség viszontkeresete folytán a férj hibájából a vétkesség nyilvánítása mellett felbontotta, azonban a feleség az 1923. évi január 17-én kötött szerződésre tekintettel végleges nőtartás iránti keresetével elutasíttatott. U. Jenőné a bontóper jogerős befejezése után 1925. évi december hó 1-én a mezőkövesdi kir. járásbíróságnál indított keresetében — annak a jelzésével, hogy az 1923. évi január hó 17-én kötött B) alatti okirat a nőtartási igény megállapításánál figyelembe nem jöhet — azt kérte, hogy U. Jenő 1923. évi június 14-től (a házassági életközösség megszűnte napjától) havi kétszáz aranykorona végleges nőtartási díj megfizetésére köteleztessék. A Pp. 695. §. értelmében és a vonatkozó bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály (411. sz. E. H.) szerint a végleges nőtartás kérdése a bonlóperrel elválaszthatatlanul össze van kapcsolva, miből okszerűleg folyik, hogy a bontóperbeli kir. törvényszék illetékessége a végleges nőtartás iránti igény érvényesítése kérdésében is kizárólagos. E szabályozás szerves kapcsolatban van a Pp. 2. §-ának ama rendelkezésével (első bek. és XI. cím), hogy a kir. járásbíróságok hatásköre a bontóperrel kapcsolatos kérdésekre ki nem terjedhet. Ezt a pergátló körülményt a Pp. 540. §-a értelmében és a 180. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe kell venni. Mindezekből okszerűleg következik, hogy a végleges nőtartás iránt indított jelen perben elsőfokban eljárt mezőkövesdi kir. járásbíróság és a fellebbezési bíróságként eljárt miskolci kir. törvényszék a felhívott eljárási jogszabályokat sértették meg, amidőn a felperes által érvényesíteni kívánt végleges nőtartás kérdésének az érdemi elbírálásába belebocsátkoztak, minélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét — az első bírói ítéletre is kihatással — hatályon kívül kellett helyezni és a pert meg kellett szüntetni. A permegszüntetés folytán a felperes az alperesnek okozott fellebbezési eljárási költségek megfizetésére kötelezendő volt. = A határozat — úgy látszik — a Pp. 44. §-ának hatásköri és illetékességi szabályát nem tartja a nőtartási perekre alkalmazhatónak. De ezt a kérdést itt nem is vizsgálva, a következőkre kell utalnom. Az 1868 : LIV. tc.