Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 11 A per érdemi tárgyalása válván szükségessé, a felülvizsgálati költségeket ezúttal a Pp. 543. és 508. §-a érrelmében csak meg kellett állapítani. = Ad. I. V. ö. Kovács: «Pp. magy.» II. kiad. 5S8. lap. 11. és 566. lap 10i. jzt., valamint Perjogi Dtár VIII. 144. sz. — Ad. II. Az az elv, hogy a szerződésen alapuló igény rendes bírói útra tartozik, a l'erjogi Dtár IX. 1. és XI. 93. sz. határozatokban a gazdasági cseléd nyugdíjkövetelése s a gondnoki jutalom iránti igény tekintetében is kifejezésre jut; ellenk. a törvényes gyermektartás felemelésére Perjogi Dtár VIII. 120. és általánosságban III. 17. sz. a. 4. Gazdasági cseléd által a munkaadó ellen a szolgálat közben történt balesetből kifolyólag indított kártérítési kereset rendes bírói útra tartozik. (Kúria 1927 okt. 18. P. VI. 5124/1926. sz.) A kir. Kúria: A felek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy ebben az ügyben hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény miatt a per megszüntetésének nincs helye; s ehhez képest a fellebbezési bíróság ítéletének a költségek viselésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi és a megjelölt bíróságot a fellebbezés tárgyalására utasítja, egyszersmind a felek közt a felülvizsgálati eljárás költségeit kölcsönösen megszünteti. Indokok: Nem vitás, hogy a felperes az alpereshez az 1907: XLV. tc. alapján gazdasági cselédnek, kocsisnak szerződött és az ennek megfelelő szolgálatot a szóban forgó baleset megtörténtéig folytatta; a felperes tehát, állandó alkalmaztatását tekintve, gazdasági cseléd volt. Az elsőbíróság előtt kihallgatott több tanú vallomása tartalmával egyezően a fellebbezési bíróság szabályszerűen állapította meg, hogy a felperest az alperes — malmában — zsákolásra is alkalmazta. A baleset azonban a felperest nem zsákolás közben érte, hanem a körfűrésznél, ahol a fűrészhez a fát adogatta, majd pedig — amint felperes állítja — az alperes fiának utasítására fűrészelni kezdett. Minthogy a per adatai szerint a fűrészelés házi használatra, tehát nem a malomüzem céljára történt, az ily munkánál való közreműködés pedig a felperes gazdasági cselédi szolgálatával összefér, adott esetben nem ipariüzemi baleset forog fenn, hanem gazdasági cselédi szolgálat teljesítése közben előállott baleset történt. Erre való tekintettel a baleset ellen való biztosítási kötelezettségre nem az 1907: XIX. tc. szabályai, hanem az 1913: XX. tc. rendelkezései az irányadók ; nevezetesen a felperes mint gaz-