Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. dasági cseléd az utóbbi törvény 2. §-a szerint az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál, nem pedig az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál volt baleset ellen biztosítandó. llykép téves a fellebbezési bíróság jogi álláspontja, amely szerint a felperes abban az alkalmaztatási körben, amelynél a baleset érte, az 1907: XIX. tc. 3. §-a (26. p.) értelmében az ebben a törvényben szabályozott biztosítási kötelezettség alá tartozott. Ebből folyólag nem helytálló a fellebbezési bíróság ama döntése sem, hogy a jelen perbeli kereset érvényesítése külön eljárásnak és pedig a munkásbiztosítási bíróság bíráskodásának van fenntartva; mert a munkásbiztosítási bíróság az 1921: XXXI. tc. J. §-a értelmében az 1907: XIX. tc.-ben szabályozott biztosítási ügyekben gyakorolja a bíráskodást, az adott esetben azonban nem a hivatkozott törvényben szabályozott biztosítási ügyről van szó. Ezek szerint a Pp. 180. §. 1. pontja alá eső pergátló körülmény nem forog fenn s a kereset érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik ; miért is a felek felülvizsgálati kérelme íolytán a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint megváltoztatni kellett. Mind a két fél felülvizsgálati kérelme sikerre vezetvén s e szerint egyik fél sem lévén a másikkal szemben vesztesnek tekinthető s ez alapon költségben marasztalható (Pp. 425. §.), a felülvizsgálati eljárás költségeit a Pp. 543. s 508. §-ai éneimében a felek közt kölcsönösen megszüntetni kellett. = Ugyanígy a gazdasági munkásra nézve Perjogi Dtár XII. 80. sz. 5. A vízjoggal összefüggő kártérítési követelés közigazgatási útra csak akkor tartozik, ha a vízjogi törvényben meghatározott valamennyi kihágásból eredő kárkövetelés a 20 pengőt meg nem haladja és azt a károsult fél a kihágás miatt eljáró közigazgatási hatóság előtt a büntető tárgyalás befejezéséig érvényesíti (65,000/1909. B. M. sz. rend. Í3. §-a, illetőleg a 63,800/1926. I. M. sz. rendelet). De nincs olyan törvényes rendelkezés sem, amely szerint a kárkövetelés érvényesítésének előfeltétele lenne az, hogy a kárt okozót előbb kihágásban bűnösnek mondják ki. Tr . (Kúria 1927 okt. 11. P. VI. 3976/1926. sz.)