Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 5 A kir. Kúria jogegységi tanácsának 31. számú polgári döntvénye. 2. Államvasúti alkalmazottnak a m. kir. Államvasutak, vagy a m. kir. Államvasutaknak Nyugdíjintézete, illetőleg Nyugbér Pénztára ellen nyugdíj, illetőleg nyugbér járandóság iránt támasztott követelését polgári per útján érvényesíteni nem lehet. Indokok: Az államvasúti alkalmazottak nyugellátási igényeiből felmerülő vitás ügyek tekintetében a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontja azt a hatásköri rendelkezést tartalmazza, hogy: ((Azokra a kérdésekre nézve, amelyek az ellátásra igényjogosultakat a jelen rendelet alapján megillető ellátásra való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag a vasúttal, illetőleg nyugellátási intézetekkel szemben támaszthaló követelésekre nézve, és általában arra nézve, hogy az ellátást igénylőt megilleti-e az ellátás és ha igen milyen összegben, a határozat hozatalára — minden más eljárás kizárásával — nyugdíj ügyekben a m. kir. Államvasutak igazgatósága, nyugbér ügyekben a nyugbérpénztári kerületi bizottság, végsőfokon pedig a Nyugdíjintézeti Bizottság, illetőleg a nyugbérpénztári központi bizottság illetékes.)) Vizsgálni kell, vájjon ez a hatásköri rendelkezés, csupán a m. kir. Államvasutak belső ügyvitelének rendje szempontjából és csak perenkívül jelöli-e ki azokat a szerveket, amelyek az említett kérdésekben a határozat hozatalára hivatottak, avagy ez a rendelkezés a rendes bírói peres eljárást is kizárja. A jogegységi tanács álláspontja szerint a 89. pontban előforduló ((minden más eljárás kizárásával)) és ((végső fokon)) kifejezéseknek helyesen csak azt a célzatot lehet tulajdonítani, hogy a minisztertanácsi határozaton alapuló 7200/1925. M. E. számú rendelet a 89. pontban érintett kérdésekben a bírói jogsegélyt is ki akarta zárni. Erre vall ennek a pontnak egész szövegezése, amely a megfelelő változtatásokkal az 1893 : IV. tc. 16. §-ának hasonló hatásköri rendelkezéséből lett kölcsönözve. Az 1893. évi IV. tc. idézett helye alapján is, kizártnak kellett tekinteni a bírói utat az állami tisztviselők illetményi vitás ügyeiben mindaddig, amíg azt az 1896 : XXVI. tc, 83. §-a kifejezetten meg nem nyitotta. Ezzel szemben a 7000/1925. M. E. számú rendelet 141. pontja a m. kir. Államvasutaknál alkalmazott tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat a 7000 1925. M. E. számú rendeletnek és így e rendelet 135. §-ának is, amely a Közigazgatási Bíróság hatás-