Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 109 Az sem lehet kétséges, hogy ha a bíróság a felülvizsgálati kérelmet azért, mert az elkésett, avagy a törvényszabta alaki kellékek hiányában szenved, visszautasította, akkor az illető félnek még mindig joga van csatlakozni a másik fél felülvizsgálati kérelméhez, amely esetben a visszautasított s így figyelembe egyáltalán nem vehető felülvizsgálati kérelmétől eltérő és azon túlterjeszkedő csatlakozási kérelmet adhat be. Már pedig az a fél, aki felülvizsgálati kérelemmel kellő időben és kellőképpen élt, a jogorvoslat igénybevétele tekintetében nem lehet hátrányosabb helyzetben, mint az, aki felülvizsgálati kérelmét elkésetten, avagy nem a törvényszabta alakban terjesztette elő. Ugyanez a helyzet a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetében is. Nem zárja el a felülvizsgálattal élő felet attól, hogy a másik fél felülvizsgálati kérelméhez csatlakozhassék a Pp. 533. §-ának az a rendelkezése sem, amely szerint az iratokban előterjesztett elülvizsgálati és csatlakozási kérelmeket sem megváltoztatni, sem pedig a kérelem tárgyát fellebb emelni nem lehet. Tekintettel ugyanis • az 533. §. elhelyezésére, vagyis arra, hogy az a felülvizsgálati tárgyalás menetét szabályozó 532. §-hoz kapcsolódik, nyilvánvaló, hogy az csak a felülvizsgálati tárgyalásra vonatkozóan foglalja magában a kérelmek megváltoztatásának és felemelésének tilalmát, ellenben azt a kérdést, hogy a felülvizsgálati kérelemmel élő fél válasziratában csatlakozhatik-e a másik fél felülvizsgálati kérelméhez, az 533. §. nem érinti. Egyébként a jogegységi tanács a felmerült vitás kérdés eldöntésénél az anyagi igazság felderítésének előmozdítása szempontjából is a jogorvoslat kimerítőbb igénybevételét biztosító törvénymagyarázatot találta helyénvalónak. Ez az álláspont a periratok szaporítását sem vonja maga után, mert az nem kétséges, hogy a felülvizsgálattal élő fél is adhat az ellenfél felülvizsgálati kérelmére válasziratot, a csatlakozási kérelmet pedig a Pp. 534. §-a értelmében a válasziratban kell előterjeszteni. Mindezek alapján a kir. Kúria a felmerült vitás kérdésben a rendelkező rész értelmében döntölt. Kelt Budapesten a kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1928. évi június hó 9. napján tartott ülésében. 108. A házasság érvénytelenítése iránti perben már egy ízben érvényesített megtámadási ok alapján a házasságot többé megtámadni nem lehet. (Kúria 1928 jan. 12. P. III. 4269/1927. sz.)