Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

102 Perjogi Döntvénytár. az alapon, hogy a szolgálatból szabályellenesen bocsáttattak el — a szolgálati viszony fennállásának megállapítása, az elbocsátás napjától járó illetmények — vagy nyugdíjjárandóság megítélése iránt indították keresetüket. A dohányjövedéknél a munkáslétszámban alkalmazottak nyugbérszabályzatáról szóló 5466/1912. sz. pénzügyminiszteri rendelet 35. §-a a nyugbérigényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követeléseket kifejezetten kiveszi a rendőrbíróság hatásköréből, kimondván, hogy ezekre nézve a határozat hozatalára minden más eljárás kizárásával a nyugbér megállapítására illetékes hatóság és végső fokban a pénzügyminisztérium illetékes. A szolgálali viszony megállapítására és a szolgálati illetmények iránt támasztott követelésekre nézve a szolgálati szabályzat ilyen rendelkezést nem tartalmaz ugyan, de általános hatásköri szabály, hogy a közjogi (közigazgatási jogi) jogviszonyból eredő vitás ügyek csak akkor tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az említett ügyeket kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja; ilyen rendelkezés azonban a dohánygyári alkalmazottakra nincsen. Hogy a kereseti igénynek a szolgálati illetményekre vonatkozó része sem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe, — amint azt a fellebbezési bíróság kifejtette — következik a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 3. §-ának ama rendelkezéséből .is. amely az állami üzemekben alkalmazottak követeléseit a munkaügyi bíráskodás alól kifejezetten kivonja. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt, amikor kimondta, hogy a peres kérdés elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik és e miatt a pert a Pp. 180. §. 1. pontja és 182. §-a értelmében megszüntette. Ugyanazért a felülvizsgálati kérelem, mint alaptalan elutasítandó volt és felperesek a Pp. 508., 543. és 429. § ai értelmében a sikertelen felülvizsgálati kérelmükkel az alperesnek okozott költségben elmarasztalandók voltak. 104. Az ügyvédi ellenjegyzés nélkül és a Pp. 131. §-ban meghatározóit alakiság mellőzésével beadott irat, mely szerint a felperes válni nem akar, a bontóperben figyelmen kívül nem hagyható és a felperest erre nézve személyesen meg kell hallgatni. (Kúria 1928 márc, 13. P. III. 4810/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja s az eljár t fellebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra és a felül-