Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 91 Eljárási jogszabálysértés nélkül mellőzhette tehát a fellebbezési bíróság a további bizonyításfelvételt arra nézve, hogy az ajándékozó az ajándékozási szerződés kötése alkalmával szabad akarat elhatározási képességgel nem bírt. Ezekhez képest helyes a fellebbezési bíróságnak az eddigi bizonyítékok mérlegelése melletti az a megállapítása, hogy a peres felek közt, illetve özv. K. L. és az alperes közt érvényes ajándékozási szerződés jött létre és így elmebetegség okából a jogügylet hatálytalanítása sikerrel nem kérhető. Az anyagi jognak megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az eredetileg érvénytelenségre alapított keresetet elutasította. De alaptalan a durva hálátlanság meg nem állapítása miatti felülvizsgálati panasz is. Erre vonatkozóan a fellebbezési bíróság a tényállást a Pp. 270. §-ához képest a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával állapította meg, a megállapítás nem áll ellentétben az iratok tartalmával; tüzetesen előadta a fellebbezési bíróság az ítéletében azokat az okokat, amelyek meggyőződését előidézték abban a tekintetben, hogy az alperes, avagy gyermekei az ajándékozó özvegy K. L.-el szemben durva hálátlanságot nem követtek el. Ez a tényállás pedig a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó s ebből a tényállásból jogszabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy az ajándékozási szerződés durva hálátlanság címén sem támadható meg és nem hatálytalanítható. Itt kiemeli a kir. Kúria, hogy igaz ugyan, hogy a kihallgatott tanuk közül többen nem jelölték meg az időpontot arra nézve, hogy az általuk vallottakat mikor észlelték, de a fellebbezési bíróság az időpont megjelölésének hiányán kívül a meggyőződését az ítéletében kifejtett egyéb okokra is alapította. Eljárási szabálysértés nélkül juthatott tehát arra az eredményre, hogy a szolgáltatott bizonyítékokból a fellebbezési bíróság a durva hálátlanságra vonatkozó tényeket egyáltalában nem látta fennforogni. Mindezekhez képest a felpereseket a kir. Kúria alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasította. Az alperes csatlakozási kérelmének azonban a kir. Kúria helyt adott és a fellebbezési bíróság ítéletének indokaiban kitett és a rendelkező részben írt szavakat az indokokból mellőzte, mert a rendelkezésszerű jelleggel bíró ez az indok, a jelen perben eldöntendő kérdések szempontjából az ügy lényegéhez nem tartozik. A felülvizsgálati költség viselése iránti rendelkezés alapját a Pp. 543. és 508. §-aiban találja.