Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. előadott fellebbezésében is csupán elsőrendű alperesnek keresete értelmében való marasztalását kérte. Nyilvánvaló tehát, hogy a fellebbezési bíróság a felperes kérel­mén túl terjeszkedett, amidőn erre vonatkozó kérelem hiányában elsőrendű alperest fizetésre kötelezte s így ítélete a Pp. 394. §-ában oglalt tiltó rendelkezésbe ütközik. Ezért az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének e rész­ben helyt adva a fellebbezési bíróság ítélete e részének a meg­változtatásával a keresetnek a rendelkezés érteimébon kellett helyt adni és pedig azért, mert felperes a per során (5. alsz. előkészítő irata) maga is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati összegből a parkettázást végző munkások munkadíja elsőrendű alperes részére kiutaltassék és mert ennek összegére felek a fellebbezési tárgya­láson csatolt s fent hivatkozott P. 9852/1925/16. sz. végzés szerint egyességet is kötöttek; mert végül a kir. Kúria a per tárgya összegével, a készkiadásokkal és a kifejtett tevékenységgel a ren­delkezésben kitett per és fellebbezési költséget találta arányban állónak. Elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének tehát a fentiek értelmében részben helyt adni, egyebekben azonban a felülvizs­gálati kérelmet el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem csak kis részben vezetvén sikerre, annak költségeit a Pp. 543. §-a alapján elsőrendű alperes és fel­peres között kölcsönösen meg kellett szüntetni. 91. /. Perújítás alapjául szolgálhat az az áj tényállítás, hogy az okirat az abban foglalt meg­állapodásra vonatkozó tárgyalással egyidejű, a nyilat­kozat szövegével ellentétben nem álló és annak ki­egészítéseként tekinthető szóbeli megállapodásban foglalt feltétellel jött létre. — //. Nincs helye a költ­ségviselés iránti intézkedésnek, ha a felülvizsgálati bíróság a perújítást megengedi s az ügy érdemében nem határoz. (Kúria 192g ,pr lg p iy 8556/1927 sz ) 92. /. Az a jogszabály, hogy biztosítási végre­hajtásnak perköltségre önállóan a Ppé. 51. §-a alapján, egyéb kellékek fennforgása esetében sincs helye, arra az esetre vonatkozik, mikor kizárólag a perköltség képezi a marasztalás tárgyát. — II. A kérelem be-

Next

/
Thumbnails
Contents