Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. előadott fellebbezésében is csupán elsőrendű alperesnek keresete értelmében való marasztalását kérte. Nyilvánvaló tehát, hogy a fellebbezési bíróság a felperes kérelmén túl terjeszkedett, amidőn erre vonatkozó kérelem hiányában elsőrendű alperest fizetésre kötelezte s így ítélete a Pp. 394. §-ában oglalt tiltó rendelkezésbe ütközik. Ezért az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének e részben helyt adva a fellebbezési bíróság ítélete e részének a megváltoztatásával a keresetnek a rendelkezés érteimébon kellett helyt adni és pedig azért, mert felperes a per során (5. alsz. előkészítő irata) maga is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati összegből a parkettázást végző munkások munkadíja elsőrendű alperes részére kiutaltassék és mert ennek összegére felek a fellebbezési tárgyaláson csatolt s fent hivatkozott P. 9852/1925/16. sz. végzés szerint egyességet is kötöttek; mert végül a kir. Kúria a per tárgya összegével, a készkiadásokkal és a kifejtett tevékenységgel a rendelkezésben kitett per és fellebbezési költséget találta arányban állónak. Elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének tehát a fentiek értelmében részben helyt adni, egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem csak kis részben vezetvén sikerre, annak költségeit a Pp. 543. §-a alapján elsőrendű alperes és felperes között kölcsönösen meg kellett szüntetni. 91. /. Perújítás alapjául szolgálhat az az áj tényállítás, hogy az okirat az abban foglalt megállapodásra vonatkozó tárgyalással egyidejű, a nyilatkozat szövegével ellentétben nem álló és annak kiegészítéseként tekinthető szóbeli megállapodásban foglalt feltétellel jött létre. — //. Nincs helye a költségviselés iránti intézkedésnek, ha a felülvizsgálati bíróság a perújítást megengedi s az ügy érdemében nem határoz. (Kúria 192g ,pr lg p iy 8556/1927 sz ) 92. /. Az a jogszabály, hogy biztosítási végrehajtásnak perköltségre önállóan a Ppé. 51. §-a alapján, egyéb kellékek fennforgása esetében sincs helye, arra az esetre vonatkozik, mikor kizárólag a perköltség képezi a marasztalás tárgyát. — II. A kérelem be-