Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

88 Perjogi Döntvénytár. nyilván helytelen következtetés eredménye és minthogy a bizonyítékok mikénti mérlegelése, mint a bírói szabad meggyőződés eredménye az itt fenn nem forgó jogszabálysértés esetétől eltekintve felülvizsgálat tárgyává nem is tehető, alaptalan elsőrendű alperesnek az eljárási szabálysértésre alapított panasza. Arra való tekintettel pedig, hogy az ezek szerint jogszabálysértés nélkül megállapított s így itt irányadó tényállásból folyóan felperes a jótállást elsőrendű alperesért is elvállalta: vonatkozó indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az első- és másodrendű alperesnek a nem vitásan a Pósta-kincstárral és a fentiek szerint a Nemzeti Hitelintézettel szemben is fennálló egyetemleges kötelezettsége folytán felperes a jótállásból kifolyólag teljesített bármely fizetés megtérítése iránt mindkét alperes ellen, tehát elsőrendű alperes ellen is felléphet visszkereseti igényével. Az elsőrendű alperes ezen egyetemleges felelősségénél fogva helyes továbbá a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy nincs jelentősége annak, hogy a felperes csupán a másodrendű alperesért vállalt váltói kötelezettség alapján fizette a 35.479,300 K-t. Erre vonatkozóan a kir. Kúria magáévá teszi a fellebbezési bíróság indokolását. Nem kétséges az sem, hogy a szegélyanyag szintén a padozati munkálatokhoz volt szükséges és hogy elsőrendű alperes azt is felhasználta. Kétségtelen továbbá az is, hogy a hitelbiztosítéki okirat után kiszabott kincstári illeték és annak a tkvi biztosítása fejében íelmerült s összegszerűleg vitássá nem telt összegeket felperes kiűzette és hogy azok a jótállásból merültek fel. Helyesen és az anyagi jog sérelme nélkül mondotta ki tehát a fellebbezési bíróság, hogy az elsőrendű alperes ezek megtérítéséért felelős a felperessel szemben. Alaposnak találta azonban a kir. Kúria elsőrendű alperesnek azt a panaszát, hogy a fellebbezési bíróság ítélete eljárási szabályt sért, amikor a kereseti kérelmen túl terjeszkedve, őt ez irányú kérelem hiányában fizetésre kötelezte. Ugyanis felperesnek az volt a kereseti kérelme, hogy a bíróság mondja ki, miszerint az első- és esetleg a másodrendű alperesnek a kir. Pósta-kincstártól járó vállalati összegből a keresett összeg, annak ott kitett kamatai és a megállapítandó perköltség felperest illeti s ennek folytán a kir. Pósta-igazgatóság a vállalati munka befejezése és végleges átvétele után 15 nap alatt a vállalati összeget a fenti követelése erejéig részére tartozik kiutalni. Az elsőbíróságnak az elsőrendű alperesre vonatkozó elutasító része el en fellebbező felperes a fellebbezési tárgyaláson szóval is