Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 79 imént említett helybenhagyó részei ellen irányul, a Pp. 529. §-a alapján vissza kellelt utasítani. A fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság rendelkezését megváltoztató az a panaszolt döntése, amellyel a kielégítési végrehajtást 1240 P tőke és ennek kamata erejéig is megszüntette, jogszabályt sért. A hitelező azáltal, hogy követelését az ő hitelezői lefoglalják, a követelése feletti rendelkezésében csak annyiban van korlátozva, hogy azzal a foglaltató hitelezői sérelmére nem tehet valamely intézkedést, a követelésének per útján való érvényesítésében és behajtásában azonban rendszerint akadályozva nincs. Minthogy a lefoglalt követelés a hitelezőkre át nem ruháztatott és az 1881. évi LX. tc. 124. §-a alapján a követelés behajtására kirendelt ügygondnok a követelés behajlása iránti lépéseket nem tette meg, és így kivételes eset fenn nem forog, a letiltás hatálya a hitelező felperesre nézve csak abban nyilvánul, hogy a felperes a követelésnek saját kezéhez való fizetését nem, hanem annak csak bírói letétbe helyezését követelheti. Igaz ugyan, hogy a kir. államkincstár javára alperesnek felperes ellen fennálló követeléséből lefoglalt 1000 P behajtására dr. B. Mór ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett, de az iratok szerint nincs adat arra, hogy a nevezett ügygondnok a követelés behajlása iránt a lépéseket meglette. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint az alperes végrehajtási joga azáltal, hogy a felperes elleni követelésének egy része lefoglaltatott, a lefoglalt részre nézve megszűnt. Ennélfogva s a fellebbezési bíróságnak a dr. S. Jenő részére letiltott 240 P-re vonatkozó azon helyes indokánál fogva, hogy letiltási rendelvény hatálya csakis a lefoglalt követelésnek a bírói zár alóli feloldásával szűnik meg, az alperes felülvizsgálati kérelmének az ilt tárgyalt 1240 P tőke és kamatára, valamint az 1927. évi július hó 28. napján foganatosítóit végrehajtással felmerült s bíróilag 127 P 42 f-ben megállapított költségből a biztosítási végrehajtásra eső s a fellebbezési bíróság által 38 pengőben meghatározott ,összegen felüli 91 P 42 f. költségre és a még felmerülendő költségekre vonatkozóan helyet adni s a fellebbezési bíróság ítéletét e részben a rendelkező rész értelmében megváltoztatni kellett. Ellenben alaptalan az alperesnek a biztosítási végrehajtásnak 125 P fellebbezési költség erejéig történt megszüntetése miatti támadása, mert a tényállás szerint a felperes a 125 P fellebbezési költséget, a letéti kérvényből kitetszően, még a végrehajtás kérése előtt bírói letétbe helyezte s ezáltal azt biztosílotta, miért is a felülvizsgálati kérelmet ebben a részében el kellett utasítani. Az ügy jelen állásában a peres felek részben nyertesek,