Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 77 szerint az az iskola, amelynél alperes mint tanító van alkalmazva, a felperes jogelőde által felállított s jelenleg a felperes által fenntartott nyilvános jellegű magánkiskola. Alperest az iskolához a felperes jogelőde nevezte ki. A eresettel érvényesített jog pedig nem az alperest az alkalmazás idejére megillető illetményből származó, az előadottak szerint a közigazgatási . hatóság hatáskörébe utalt, hanem annak a vitás kérdésnek az eldöntését célozza, hogy felperes a szolgálati viszonyt érvényesen mondotta-e fel alperesnek, s ennek folytán alperes az állását és az általa használt helyiségeket elhagyni köteles-e vagy nem ? Oly törvényes rendelkezés pedig, mely ennek a vitás kérdésnek az elbírálását a rendes bíróság hatásköréből más hatóság hatáskörébe utalná, nincs. Nem tekinthető az nevezetesen a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltnak azon az alapon sem, hogy a felmondás alperesnek a tanítói illetményeihez való jogát is érinti, mert a közigazgatást hatóság hatáskörébe csak a tényleg alkalmazásban álló tanítói megillető illetmények kiszolgáltatásából felmerülő vitás kérdések eldöntése, s nem az a kérdés van utalva, hogy az iskolafenntartó a tanító szolgálati viszonyát jogosított-e és mi módon megszüntetni, s hogy a szolgálati viszony megszüntetésének mik a jogi következményei? Alapos tehát felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a pert jogszabálysértéssel szüntette meg abból az okból, hogy a keresel nem tartozik polgári perútra, illetve a bíróság hatáskörébe, minekfolytán a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, s annak megállapításával, hogy a per ezekből az okokból meg nem szüntethető, s a fellebbezési bíróság ítéletének a költség viseléséről rendelkező részét hatályon kívül helyezve, a fellebbezési bíróságot az eljárás folytatására utasította. A felülvizsgálati költség megállapítása a Pp. 543. és 508. §-ain alapszik. 83. /. A hitelező azáltal, hogy követelését az ő hitelezői lefoglalják, a követelése feletti rendelkezésében csak annyiban van korlátozva, hogy azzal a foglaltató hitelezői sérelmére nem tehet valamely intézkedést, a követelésének per útján való érvényesítésében és behajtásában azonban rendszerint akadályozva nincs. Ha tehát a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruháztatott, illetve a behajlásra feljogosított ügygondnok a pert meg nem indította, a letiltás hatálya a hitelező felperesre nézve csak