Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

76 Perjogi Döntvénytár. ügyeleti jogot csak annyiban terjesztik ki, s az iskolafenntartó és a tanító jogviszonyát csak annyiban szabályozzák, hogy az iskolafenntartó az iskolában használt tankönyveket, a tanítói állásban történt bármiféle személyi változást, s a tanító díjlevelét is a tanfelügyelőnek bemutatni, illetve bejelenteni, a tanfelügyelő pedig a tanintézetet meglátogatni köteles, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi XXVII. tc. 22. §-ának 1. a—e) pontjaiban felsorolt esetekben a tanító ellen a 22. §-ban megszabott módon és az ott megállapított fegyelmi büntetések alkalmazásával foganatosítandó fegyelmi eljárást rendelhet el, s ha a tanító a 22. §. \. a) b) c) pontjaiban foglalt valamelyik okból mozdíitatott el az állásából, az új tanító csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása mellett alkalmazható. Ugyancsak a megjelölt törvények és rendeletek a nyugdíjjogosultságot a nyilvános jellegű magántanintézetek tanítói részére is biztosítják, s megállapítják, hogy a magánosok által fenntartott elemi népiskolában alkalmazott tanítókat legalábbis ugyanazok az illetmények illetik meg, mint amelyek a 700/1922. V. M. sz. rendelet alapján az állami népiskolai tanítókat illetik, s ezek az illetmények részükre is ugyanolyan módon, mint a községi és hitfelekezeti tanítókéi, közigazgatási úton biztosíttatnak. Mindezekből a törvényes rendelkezésekből azonban, habár azok szerint a törvényhozás a közigazgatási hatóságok részére államérdekből a nyilvános jellegű magán tanintézetek és azok tanítói felett bizonyos fokú felügyeleti jogot biztosított és egyes vonatkozásokban az iskolafenntartó és a tanító jogviszonyát is szabályozta — nem lehet következtetni sem arra, hogy a törvényhozás ezeknek a magán iskoláknak közhatósági és az azokban alkalmazott tanítóknak köztisztviselői jelleget akart volna tula donítani és pedig annál kevésbbé. mert az 1907. évi XXVII. tc. is a köztisztviselői jelleggel kifejezetten csak a községi és hitfelekezeti tanítókat ruházta fel. A bár nyilvános jellegű magán tanintézetnél az iskola fenntartó által alkalmazott tanító tehát nem az állammal, hanem az iskola fenntartóval, s nem közjogi természetű, hanem magánjogi szolgálati viszonyban áll, amely szolgálati jogviszonyt létesítő alkalmazási szerződés feltételeit a szerződő felek — az általános magánjogi és külön törvényben megállapított korlátok között — szabadon állapítják meg, s amely jogviszonyból származó vitás kérdések elbírálása csak abban az esetben és annyiban nem tartozik a polgári perútra és a bíróság hatáskörébe, amennyiben azt a törvény, vagy törvényes rendelet más halóság hatáskörébe utalja. Az adott esetben a peresfelek között nem vitás tényállás