Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döritvénylár. 09 ítélőtábla előtt felvett s a 39. alszámú jegyzőkönyvhöz csatolt próbaírásoknak a vizsgálatán alapul. A szakértő megjegyezte azt is, hogy az 1891. évi szep­tember hóban kelt adásvételi szerződés névaláírása még a kül­alak és a kevésbbé lényeges írássajátságok tekintetében is leg­jobban az 1922. évi november hó 8. napján kelt próbaírás 4-ik aláírásával egyező. A fellebbezési bíróság, arra való tekintettel, hogy a 396 887. számú közjegyzői okiraton levő aláírás valódiságát felperes hol elismerte, hol megtagadta, ezt az okiratot figyelembe nem vette; s a szakértőnek azt a véleményét, hogy a 3 /. alatti adásvételi szerződésen és a 4 7. alatti törlési engedélyen levő S. J. név­aláírás a felperesnek az aláírása, kizárólag az alapon fogadta el, mert a szakértő a fenntebb megjelölt egyéb adatok, t. i. az ügy­védi meghatalmazás s a próbaírások alapul vételével s a szak­vélemény I. II. IV. jellel ellátott makrogrammjain szemlélhetővé s a bíróság által is ellenőrizhetővé telt adatokkal s meggyőző ér­vekkel kimutatta, hogy a 3'/. és 4 "/. alatlin iátható aláírások a felperes kezétől származnak ; és ezt a megállapítást a próbaírás 4. számú aláírása kétségtelenül és szemmel láthatólag támogatja. Nem okszerűtlen tehát a fellebbezési bíróságnak az a dön­tése, hogy a megajánlott bizonyítás, ha azt eredményezné is, hogy a 396/887. számú okiratot nem a felperes írta alá, a szak­vélemény helyességének a megdöntésére okul és alapul nem szolgálhatna. Más szakértőnek a megajánlása pedig — még ha felperes az árvaszéki iratoknál levő aláírását jelöli is meg az aláírások össze­hasonlításának a céljaira, — önmagában a Pp. 563. szakasz 11. pontja szerint megkívánt új bizonyítékot nem képez. Kellőkép megokolt az ügyvéd kijelentését s az általa állító­lag adott nyilatkozatot illetőleg megajánlott bizonyítás mellőzése is; e részben a bizonyítás egyébként már az alapperben is fel­ajánltatott s ugyanolt indokoltan mellőztetett. A II. rendű alperes vallomásában foglalt az a tényelőadás pedig, hogy ez az alperes jelen volt az adásvételi szerződésnek leiperes által történt aláírásánál, az alapperbeli tényállás meg­állapításánál figyelembe nem vétetett. Felperes az alappeVben az alapon támadta meg az adás­vételi szerződésnek az ő tulajdonát képezett egyhatod ingatlan­rész elidegenítésére vonatkozó rendelkezését, hogy ezt az adás­vételi szerződést sem alá nem írta, sem annak aláírására más­nak megbízást nem adott. És a fellebbezési bíróságnál megindított perújítás esetén az alapper tárgyalására vonatkozólag a fellebbezési eljárás szabályai

Next

/
Thumbnails
Contents