Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. gathatásáual elesett és amely a törvényes kamaton felül is megítélhető. — II. Visszautasítandó a felülvizsgálati kérelemnek az a része, amelynek indokolása határozott panaszt nem tartalmaz, hanem csak utal az alsóbírósági iratok tartalmára. (Kúria 1926 jún. 20. P. VII. 345 1926. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmét annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének őt 2.400,000 K tőkében s ezután megítélt kamataiban marasztaló része ellen irányul, hivatalból visszautasítja ; egyébként az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával alperest arra kötelezi, hogy a visszautasítás folytán érintetlenül maradó 2.400,000 K kárkamat-tőke s ezután 1925 ápr. 1-től járó 5% kamatain felül fizessen a felperesnek 661.772,000 K tőke után 1924 aug. 4-től 1924 dec. 30-ig az 1923 : XXXIX. tcikk 2. §-a második bekezdése és a vonatkozó rendeletek szerint meghatározott kisebb kárkamatot és ezen kárkamattőkének 1924 december 30-tól számítandó 5% kamatait, továbbá felperesi ügyvéd kezéhez 3.000,000 K elsőbírósági részköltséget s 2.000,000 K fellebbezési eljárási részköltséget. Egyebekben az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és őt felperes részére — ennek ügyvédje kezéhez — 2.000,000 K felülvizsgálati eljárási részköltségnek 15 nap alatt, végrehajtás terhével leendő megfizetésére kötelezi. Indokok: I. A fellebbezési bíróság ítéletének az alperest 29.431,566 K tőke utáni kárkamat s késedelmi kamatban történt marasztaló része ellen irányuló alperesi felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasítandó volt, mert az alsóbírósági eljárásban beadott periratok tartalmára való puszta utalás felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, maga a felülvizsgálati kérelem pedig e tekintetben mindennemű indokolást nélkülöz és semminemű határozott kérelmet vagy panaszt nem tartalmaz. II. A nem vitás tényállás szerint felperes az alperes által ellene 1916*36 mm búza kiadására indított perben az alsóbíróságoknak őt egybehangzóan a keresetbe vett búzamennyiség kiszolgáltatására kötelező s végrehajthatónak nyilvánított ítélete alapján, a felperesnek halasztásra irányuló kérelme teljesítését megtagadó s a végrehajtás foganatosításával fenyegetődző alperesnek 1924 augusztus 4-én 661.722,000 K-át fizetett, s ezt az összeget alperes a kir. Kúria megváltoztató s felperest keresetével elutasító ítélete folytán csak 1924 december 30-án fizette vissza, ekkor is 29.431,566 K hijján, amelyet csupán 1925 március 31-én térített