Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

32 Perjogi Döntvénytár. körül követendő eljárást tárgyazó különleges rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ppé. 18. §-ának hatodik bekezdése szerint az ügyvédi díjak és kiadások megállapílása tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz egyfokú felfolyamodásnak van helye; viszont a Pp. 551. §-ának második bekezdése szerint a másodbíróság megváltoztató végzése ellen nincs helye további felfolyamodásnak, ha a törvény kifejezetten egyfokú felfolyamodást enged. Ennélfogva a másodbíróság neheztelt végzése ellen beadott felfolyamodásokat a Pp. 558. §-a értelmében hivatalból vissza kellett utasítani, minek folytán az alapítvány igazolási kérelme tárgytalanná s az e felett való döntés fölöslegessé vált. 32. Visszatartott összeg kiadása iránti perben az alperes a visszatartásra új jogcímet a felülvizsgálati kérelemben fel nem hozhat. (Kúria 1926 febr. 17. P. IV. 1936/1925. sz.) Indokok: Ami végül az alperesnek azt az érvelését illeti, hogy amennyiben a 121,000 K őt a vitatott megállapodás alapján nem is illetné meg — akkor is ezt az összeget mint bizományos bizományi díj fejében külön kikötés nélkül is jogszerűen felszámíthatja — ezt a kir. Kúria súlytalannak találta azért, mert alperes védekezését úgy az elsőbírói, mint pedig a fellebbezési eljárásban nem erre az alapra, hanem a bizonyítatlanul maradt állítólagos megállapodásra fektette, az a védekezése tehát, hogy őt a felperes ellenében" bizományi díj címén illetné meg valamelyes összeg, olyan új tényelőadásnak minősül, amely a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 535. §-ára tekintettel már sikeresen fel nem hozható. 33. Az eredeti adós ellen hozott ítélet az adósságátvállalóra, aki a perben részt nem vett, ítélt dolog hatályával nem bír: az előbbi perben a korábbi adóst marasztaló ítélet tehát nem zárja el az adósságátvállalót az öt az anyagi jog szerint megillető annak a jogának az érvényesítésétől, hogy a perben mindazokot a kifogásokat ellenvethesse, amelyek az előbbi adós és a hitelező közötti jogviszonyból erednek. ^ ^ ^ ^ m