Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

20 Perjogi Döntvénytár. Alperesnek tehát a tömeggondnok a törvényes képviselője ; és minthogy a fellebbezési eljárásban e törvényes képviselő mellőztetett: a Pp. 505. §. 1. ponijában és 540. §-ában meghatározott eljárási jogszabály sértetett meg. Minthogy pedig a törvényesképviselő mellőzésével lefolytatott fellebbezési eljárás alapján hozott ítélet fölött a felülvizsgálati bíróság nem határozhat: a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását az érdemre vonatkozó felülvizsgálati panaszok megvizsgálása nélkül a Pp. 543. §-a értelmében fel kellelt oldani és a nevezett bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra kellett utasítani. = V. ö. Perj. Dtár I. 339., II. 252., IX. 81. és Hiteljogi Dt. IX. 440., XI. 129. sz. 22. Az a körülmény, hogy a kereseti követelés egy részére vonatkozóan az elsőbírósági marasztalás jogerőre emelkedett s a kereseti követelésnek ezt a részét az alperes a felperesi bejelentés szerint már teljesítette, a felülvizsgálat szempontjából irányadó perérték meghatározásánál figyelembe nem jöhet, illetőleg a jogerősen elbírált érték a per tárgya értékének összegéből le nem számítható. (Kúria 1926 szept. 7. P. VII. 3678/1626. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XII. 16. sz. és jzt. 23. Ha a választottbírósági szerződés szerint a pertársaknak együtt kell bírót választaniok és ha az egyik pertárs aláírása nem bizonyul tőle vagy megbízásából eredőnek: a választot^bírósági alávetésre a másik pertárs sem hivatkozhatik. (Kúria 1926 szept. 7. P. VII. 1440/1926. sz.) A kir. Kúria: Elsőrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és arra kötelezi, hogy fizessen meg 15 nap alatt dr. E. D. ügyvéd kezéhez 600,000 K felülvizsgálati eljárási költséget a felperesnek. Indokok: A Pp. 767. §-ának a rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy csak írásba foglalt, vagyis a szerződő felek kétségbe nem vont (?) aláírásait is tartalmazó választoltbírósági szerződés lehet érvényes. A meg nem támadott ítéleti ténymegállapítás szerint a má-