Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 19 Ezek szerint alaptalan a felperesnek felülvizsgálati kérelme annál is inkább, mert a megtámadott választott bírósági ítélet a fennebb megjelölt szerződés 7. pontjának hatálytalanítását tárgyazó rendelkezést nem is tartalmaz. A teljesen sikertelen felülvizsgálati kérelem folyományaképp a felülvizsgálati eljárás költségeit a Pp- 425., 508. és 543. §§-ai értelmében a felperesek viselik és minthogy a két egybehangzó ítélettel eldöntött perben a femUiek szerint nyilván alaptalan felülvizsgálati kérelemmel éltek, ezért őket a Pp. 544. §-a, valamint az 5340/924. M. E. sz. rendelet alapján a rendelkező részben írt pénzbírságban is elmarasztalni kellett. 21. Az alperes részvénytársaság csődbejutása folytán a pert nem az addigi ügyvéd, hanem a tömeggondnok ellen kell folytatni, mert ellenesetben a fellebbezési bíróság ítélete a tömeggondnok kérelmére feloldandó. (Kúria 1926 szept. 7. P. II. 5532/4925. sz.) A kir. Kúria: Alperes csailakozási kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét az azt megelőző fellebbezési eljárással együtt feloldja és nevezett bíróságot a csődtömeggondnokkal lefolytatandó további eljárásra és a perköltség ki által viselésére is kiterjedő újabb határozat hozatalára utasítja. Együttal felperes felülvizsgálati költségét 900,000 K-ban, alperesi csődtömegét 970,000 K-ban állapítja meg. Indokok: Az elsőbíróság elutasító ítéletének 1925 febr. 11-én történt kihirdetése, és felperes fellebbezésének 1925 febr. 26-án történt beadása után alperes részvénytársaság ellen 1925 márc. 18-án csőd nyittatott; a lellebbezési eljárás azonban ennek ellenére nem a csődtömeggondnokkal, hanem alperes perbeli képviselőjével folytaltatott le, és a fellebbezési bíróság ítélete is ez utóbbinak kézbesíttetett. Minthogy a Kt. 201. §. 4. pontja értelmében a részvénytársaság a csődnyitás következtében feloszlik: a csődbe jutott részvénytársaságnak nem lehet olyan vagyona, melyre a csődnyitás hatálya ki nem terjedne és amelynek tárgyát nem a csődtömeghez tartozó jogok vagy javak képeznék, és amelyre való kihatással az 1881: XVII. le. 8. §-a értelmében a közadós ellen, a csődtömeggondnok megkerülésével pert lehetne folytatni; hanem a közadós részvénytársaságnak a tömeghez tartozó minden vagyona tekintetében a kezelési és rendelkezési jog a csődtörvény 100. §-a értelmében a tömeggondnokra szállott át. 2*