Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

48 Perjogi Döntvénytár. 19. Minthogy a ualorizdlási igény perújítás nélkül új keresettel érvényesíthető, ennélfogva az erre szükség nélkül alapított és a fellebbezési bíróságnál folyamaiba tett perújítás is megengedendő. (Kúria 1926 aug. 31. P. IV. 4160/1925. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XI. 27., 73., 80., 97. sz. 20. /. A választott bíróság nem követ el túlterjeszkedést, ha bírói értelmezés alá veszi a szerződésnek azt a részét, amelyre a felperes a marasztalási kérelmet alapította. — //. Pp. 5H. §-a. (Kúria 1926 aug. 31. P. IV. 6103 1925. sz.) A kir. Kúria: Felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja és ugyanokét arra kötelezi, hogy az alperesnek — ügyvédje kezéhez — 15 nap alatt 5.000,000 K felülvizsgálati eljárási költséget egyetemlegesen fizessenek. Egyszersmind elmarasztalja felpereseket az elsőbíróság által kijelölendő állampénztárnál 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő 3.000,000 K pénzbírságban, amelyért a felelősség elsősorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző dr. R. A. ügyvédet terheli, akinek azonban fennmarad visszkereseti joga ügyfelei ellenében abban az esetben, ha azok külön írásbeli utasítására élt felülvizsgálati kérelemmel. Indokok: Felperesek kereseti előadása szerint azt a 174 milliós követelésüket, amelyet a választott bírói eljárásban az alperes ellen érvényesítettek, a köztük és az alperes közt létrejött úgynevezett elválási szerződés 7. pontjára alapították. Amidőn tehát kereseti követelésüknek alapjául az elválási szerződés 7. pontját jelölték meg és erre hivatkozással az alperest 174 millió K megfizetésére kérték kötelezni, az erre irányuló kereseti kérelmükben kétségtelenül bennfoglaltatik az a további kérelmük is, hogy a bíróság a szerződés eme pontjának az ellenfél eltérő álláspontjával szemben az ő általuk helyesnek vitatott tartalmat tulajdonítsa. Viszont az alperesnek a kereset elutasítására irányuló kérelme magában foglalja azt a kérelmet, hogy a bíróság a szerződés vitás tartalmát az ő, nem pedig a felperesek álláspontja szerint értelmezze. A választott bíróság tehát azzal, hogy az ő döntése alá vitt szerződéses rendelkezést bírói értelmezés tárgyává tette, jogszabályt nem sértett, mert e nélkül a vitás jogkérdés nem is volt eldönthető s így nem lehet szó a peres felek kérelmén való túlterjeszkedésről.