Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

XIV Tartalommutató. ez ellen beadott felfolyamodás folytán, a harmadbíróság hatálytalanítja Perújítás. (Pp. 563—574. §.) 19. Minthogy a valorizálási igény perújítás nélkül új keresettel érvényesíthető, ennélfogva az erre szükség nélkül alapított és a fellebbezési bíróságnál folyamatba tett perújítás is megengedhető 24. Alapperben nem érvényesített beszámításnak a perújítás keretéből való kizárása 58. Az új bizonyítékra fektetett perújítás alapja az, hogy a perújító fél olyan új bizonyítékot hozzon fel, amely az alapperbeli tényállást olyképpen változtathatja meg, hogy a megváltozott tényállás alapján az alapperbeli jogi döntés fenn nem tartható ; a bíróság viszont — a Pp. 270. §-a alapján — azt, hogy a megajánlott új bizonyíték, az alapperben kivett bizonyítékok mellett, alkalmas-e az alapperbeli tényállás megdöntésére s a perújítóra kedvezőbb jogi döntést eredményező más tényállás megállapítására, szabadon mérlegelheti ; és a bizonyítékok szabad mérlegelésén nyugvó bírói elhatározás eredménye csak az alapon felülvizsgálható, ha és amennyiben az az okszerűséggel ellenkeznék. Aláírás valódisága kérdésében újabb szakértőnek megajánlása, újabb összehasonlítási alap megjelölése mellett sem tekinthető az aláírás valódiságának megdöntésére a Pp. 563. §. 11. pontja értelmében alkalmas bizonyítéknak. A fellebbezési bíróságnál megindított perújítás esetén az alapper tárgyalására vonatkozólag a fellebbezési eljárás szabályai (Pp. 573. §.) következéskép a Pp. 494. §-ának az a rendelkezése az irányadó, mely szerint a fellebbezési eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet, a perújítás keretében tehát a szerződés érvénytelenítése iránt az aláírás hamissága alapján indított kereset a szerződési képtelenségre s az ellenszolgáltatás nem teljesítésére nem alapítható 90. A perújítási határidőt nem tolja ki az a körülmény, hogy a perújító fél törvényes képviselője a per megújításához a gyámhatóságtól felhatalmazást kért ; mert ily felhatalmazás szükségességét a törvény nem írja elő és mert a törvényes képviselő mulasztása a képviseltre is kihat Választott bíróság. (Pp. 767—788. §.) 3. Választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésen alapuló követelés átruházása esetén e kikötésnek az engedményes és az engedményezett közötti jogviszonyban való hatályosságához nem szükséges az engedményezési szerződésnek írásba foglalása és az engedélyezettnek ahhoz való írásbeli hozzájárulása. Az engedményes tehát a követelést csak a választottbíróságnál érvényesítheti 23. Ha a választottbírósági szerződés szerint a pertársaknak együtt kell bírót választaniok és ha az egyik pertárs aláírása nem bizonyul tőle vagy megbízásából eredőnek : a