Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 79 rint fordítani kellett uolna, — nem a Pp. 29. §-a, hanem a Pp. 37. §-a alá esik és így a károsítás helyének, vagyis annak a helynek a bíróságánál megindítható, ahol alperes a kapott hitelösszeget szerződésellenes célra fordította. (Kúria 1927 június 17. P. IV. 4274/1927. sz.) Indokok: Felperesek kártérítési keresetüket a kereseti tényállítás szerint abból származtatják, hogy az alperes egyfelől a Pénzintézeti Központ, másfelől a M. Bank Részvénytársaság között 1925. évi szeptember hó 19-én létrejött és úgy a felperesek, mint az alperes kezességi nyilatkozataival ellátott, E) alait csatolt és az ebben hivatkozott szerződések értelmében a M. Bank Részvénytársaságnak nyújtott és csakis ezekben a szerződésekben meghatározott célokra fordítandó 5,500.000,000 korona hitelösszegből Budapesten 1,850.000,000 koronát a •szóbeli tárgyaláson előadott keresetlevélben e tekintetben megjelölt más, főleg pedig saját céljaira fordította, ez pedig azt jelenti, hogy a felperes kártérítési követelése azon alapszik, hogy az alperes az említett cselekményével felperesnek jogvédle érdekeit jogellenesen és vétkesen — bár csak közvetve is — megsértette és ezzel a felperesnek itt Budapesten 1,850.000,000 korona kárt okozott. Ebből pedig következik, hogy annak ellenére, hogy az E) alatt csatolt és az ebben hivatkozott szerződésekkel megállapított kötelezés alapján felperesek az alperestől közvetlenül szolgáltatást nem követelhettek, minthogy az ezekben a szerződésekben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó kötelem csak az egymással szemben álló, de nem a másik szerződő féllel szemben egymás mellett álló szerződő felek közölt keletkezett és ezek szerint a felperesek részéről érvényesített kárkövetelés szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kárkövetelésnek nem tekinthető, tehát a Pp. 29. §-ában meghatározott teljesítési hely illetékességéről szó sem lehet — a kereseti követelési illetően a Pp. 37. §-a alapján az elsőfokon eljárt kir. törvényszéknek illetékessége mégis fennforog, mert a keresetileg érvényesített kárkövetelésre vonatkozó per a fentebb kifejlettek szerint a Pp. 29. §-a alá tartozó kártérítési perek körébe nem vonható és a kereseti tényállás szerint a károsítás Budapesten, vagyis az elsőfokon eljárt kir. törvényszék területén történt. = V. ö. Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 179. lap. Perjogi Dtár II. 34, III. 38, IV. 103; Polg. Törv. Jog Tára II. 52 és Vörös Ernő, Jogt. Közi. 4918, 14.