Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

80 Perjogi Döntvénytár. 67. Keresetfelemeléssel szemben emelt perfüggő­ségi kifogás. (Kúria 1926 szept. 3. P. VII. 1185/4926. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és az alpe­rest arra kötelezi, hogy a felperesnek dr. Sz. L. ügyvéd kezéhez 15 nap alatt 500,000 (ötszázezer) korona felülvizsgálati eljárási költséget fizessen meg. Indokok: A perfüggőség fennforgása a Pp. 147. §-a 1. pont­jának rendelkezése szerint a megindított pernek a folyama alatt ugyanazon, vagy más bíróság előtt ugyanannak a jognak az ér­vényesítése céljából újabb pernek a megindítását feltételezi. A fel­peres P. 1875/1925. számú keresetének beadása után nem indí­tott újabb pert az alperes ellen, csak feljebb emelte a kereseti követelését a perfelvételi tárgyaláson 26.565,000 koronával abból az okból, hogy az alperes ellene ekkora összeg erejéig követelé­seket érvényesít külön perrel, illetőleg végrehajtási eljárással, jól­lehet a felperes az alperesnek ilyen összegű követelését a kere­setében előterjesztett számadás során kifejezetten elismerté és az alperes irányában létező követeléséből le is számította. A kere­seli kérelemnek a főtárgya, avagy a járulékok tekintetében fel­emelése a Pp. 188. §-ának 4. pontja szerint keresetváltoztatás­nak sem lévén tekinthető, újabb per indításának egyáltalán nem minősíthető, amiből folyóan a felperesnek az a ténye, hogy a keresetbe vett tőkeösszeget 26.565,000 koronával felemelte, az alperes által újabb perindítás okából beállott perfüggőség címén a Pp. 147. és 180. §-aira utalással sikeresen nem kifogásolható. A fellebbezési bíróság ehhez képest nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alperesnek perfüggőség okából támasztott pergátló kifogását elvetette. Az alperes által e miatt jogszabálynak helytelenül mellőzése címén telt felülvizsgálati panasznak nincs tehát megállható alapja, ezért a felülvizsgálati kérelem el volt utasítandó. A felperes az alperes ellen újabb pert nem indított, kétsze­resen érvényesített jognak, illetőleg az érvényesítés alapjául szol­gáló jogviszonynak az ugyanazonosságáról sem lehet szó. Ebből az okból sem jöhet figyelembe az alperesnek az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálynak helyte­lenül alkalmazásával foglalta el azt az álláspontot, hogy per­függőséget létesítő jogazonosság nem forog fenn. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás költségében elmarasz­talása a Pp. 543. és 508. §-ain alapszik és a felülvizsgálati ké­relem sikertelenségének a folyománya.

Next

/
Thumbnails
Contents