Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

III Y Tartalommutató len adásvételi szerződés űrlapját íratták alá, annak tartalmát meg nem magyarázták s hogy az aláírás idejekor öntudatlan állapotban volt 47 72. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elvéből folyik, hogy a bíróság a tanúvallomásokat egyes részeikben önállóan is 11 ié rl egei heti, mi nél £og\ körülmény, hogy a bíróság a tanú vallomását valamely részében aggályosnak találta, nem állhatja útját annak, hogy az illető tanú vallomása egyéb részeiben bizonyítékul elfogadtassák 51 7."). A bíróság a perben előterjesztett minden lényeges körül­ményre vonatkozó bizonyítékot , tehát a büntető-ügyben meg­hallgatott szakértő véleményét is mérlegelés tárgyává tenni köteles 55 Tanuk. (Pp. 286—3Í4. §.) 32. Házassági perben a család legszűkebb, sokszor elzárt köré­ben, előforduló cselekmények és magaviselet tekintetében a bizonyítékok szabad mérlegelésének, sőt a közvetett bizonyí­tási módnak a dolog természeténél fogva különösen tágabb tere van. Nem lehet tehát a tanubizonyítást azon az alapon mellőzni, hogy a tanuk tudomása csak a bizonyító fél részéről történt bemondáson és panaszkodásokon alapszik 2~> 45. A bizonyítás nem mellőzhető abból az okból, hogy a tanuk, mint vagyonilag érdekeltek, a vallomástételt a Pp. 299. §-a alapján megtagadhatják : mert az, hogy a vallomástételt tényleg megtagadják-e s hogy a megtagadás jogos alappal bú-e, a tanuk meghallgatása nélkül meg nem állapítható .... :'> 5 79. Szabálytalan a tanú által felmutatott okiratra alapított tény­állás, ha sem az okirat másolata be nem csatoltatott, sem pedig annak tüzetes tartalmát a bíróság az ítéletben elő nem adta : 56 92. A tanuk vallomásának a Pp. 270. §-ában meghatározott sza­bad mérlegelés útján való felhasználásában a bíróság nincs kötve ahhoz, hogy a tanuk vallomása egészben közvetlen ész­leleten vagy e mellett esetleg bizonyos részben a bírói meggyő­ződés megalkotásánál még ily alakjában is figyelmet érdemlő­leg hallomáson alapul-e, hanem a hallomáson alapuló vallomá­soknak is tulajdoníthat bizonyító értéket és erőt, amennyiben azokat a tárgyalás és bizonyítás egyéb adatainak a szorgos méltatásával a per többi adataival is megegyezőknek, való­szinűsítetteknek és megerősítetteknek, azokkal ellentétben nem állóknak, önmagukban nem ellentmondóknak ismeri fel és az okszerűség szabályaival is megegyezőknek találja 67 113. 1. Az a körülmény, hogy a tanura hivatkozó fél ellenfele el­fogadja azt. hogy a tanú a már kihallgatott más tanú vallo­másának megfelelően fog vallani, a kihallgatás mellőzésére nézve csak abban az esetben szolgálhat jogi alapul, ha ahhoz a tanura hivatkozó fél is hozzájárni. III. Az érdekeltség nem zárja ki azt, hogy a bíróság a tanú vallomását valónak fo­gadja el, azonban annak az ítélet indokolásából ki kell tűn­nie, hogy a tanú vallomása érdekeltsége dacára mért fogad­tatott el bizonyítékul 80 1 Ki. fi. Csak akkor alkalmazható a Pp. 283. §-ának második be-

Next

/
Thumbnails
Contents