Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 57 ellen emelhető, tehát akkor, ha felperes ugyanazon jogviszony alapján és ugyanabban a terjedelemben, amelyre nézve az alperes korábban jogerősen elmarasztaltatott, indít új marasztalásra irányuló keresetet; de nem akkor is, ha alperessel szemben nem érvényesített kárának megtérítése iránt indít keresetet. (Kúria 1926 jan. 21. P. VII. 4040/1925. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár X. 32. sz. 81. /. A biztosítási végrehajtás elrendelhetősége kérdésében a követelésnek az okiratban megállapított jogi természete irányadó. — //. A veszély valószínűsítésére elegendő az, hogy a biztosítékul kijelölt ingatlan időközben más hitelező javára megterheltetett. — ///. Biztosítási végrehajtást megtagadó végzés elleni sikeres felfolyamodás költségeinek csupán megállapítása. „, . r (Kúria 1926 jan. 26. Pk. V. 6433/1925. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését megváltoztatja és az elsőbíróságnak a biztosítási végrehajtást elrendelő végzését hagyja helyben; egyúttal a végrehajtató jelen felfolyamodása költségét 3.000,000 K-ban állapítja meg. Indokok: I. Végrehajtató felperes mint eladó fél biztosítási végrehajtás elrendelése iránt beadott kérvényét a végrehajtást szenvedő alperessel mint vevő féllel 1925 február 27. napján kötött kétrendbeli adásvételi szerződésre alapítja azért, mert a vevő alperes a szerződésekben foglalt ama fizetési kötelezeltségeinek, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek biztosítékául fizetendő 5.000,000 K foglalót és a vételárnak 166.000,000 K esedékes részét a kikötött határidőben meg nem fizette ; amiért is az alperes ellen keresetet indítván a veszély fennforgására tekintettel, kéri a biztosítási végrehajtás elrendelését. Felperes végrehajtató meghatározott pénzösszeg fizetése iránt támasztott követeléseinek létrejöttét, mennyiségét és lejártát, a fentebb említett s a Pp. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratokkal bizonyította és pedig az 50.000,000 K-ra nézve is, mert ez a követelés a B) alatti szerződés 2. pontja szerint foglalóul szolgál s így a biztosítási végrehajtás elrendelése kérdésében annak az okiratban foglalt jogi természete az irányadó, míg