Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

58 Perjogi Döntvénytár. annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a felek közötti jogviszony­ban ez az összeg foglalónak vagy kötbérnek legyen-e minősíthető, nem ezen perenkívüli útra, hanem a követelés érvényesítése iránt folyamatba tett per útjára tartozik. Ugyanazért a kir. Kúria nem osztja a felfolyamodási bíróság megtámadott végzésében idevonatkozólag elfoglalt azt az álláspon­tot, hogy ezt az 50.000,000 K-t a felperes végrehajtató igazolt követelésének nem tekinti, mert annak mint kötbérkövetelésnek létrejöttét, mennyiségét és lejártát a Ppé. 50. §-ában előírt mó­don bizonyítani elmulasztotta. II. A veszély valószínűségének kimutatását illetően a kir. Kúria ugyancsak az elsőbíróság végzésének idevonatkozó részét tartja helyesnek, mert igaz ugyan, hogy az ingatlanon lévő összes ingó­ságokra és tartozékokra, valamint az építési anyagra és felszere­lési tárgyakra nézve megállapított 166.000,000 K vételár biztosí­tása tekintetében a szerződés akként rendelkezik, hogy ezen összeg biztosítására a szerződő felek közös megbízottjánál a vevő alpe­res végrehajtást szenvedő hasonösszegű váltó elfogadmányt helye­zett letétbe és arra is kötelezte magát, hogy ezen követelés bizto­sítására az ingatlanokra vonatkozó fenti összegű bekebelezésre alkalmas nyilatkozatot ad, ezáltal azonban az elsőbíróság által e részben felhozott időközi változásokra, nevezetesen arra tekintettel, hogy a vevő alperes a felperessel kötött — elől említett — szer­ződések létrejötte után a Pénzintézeti Központ javára a kérdésben forgó ingatlanra 300.000,000 K erejéig jelzálogjogi bekebelezést engedett s ezen felül az ingatlan 5000/5857. részét adásvétel út­ján másra tulajdonjoggal átruházta, a végrehajtató felperes köve­telésének anyagi biztosítékát — már a szerződési feltételek meg­állapítása után — mindenesetre annyival csökkentelte s ekként a követelés veszélyeztetésének valószínűsége is beállott; ennélfogva jelen esetben a Ppé. 50. §-ában meghatározott biztosítási végre­hajtás elrendelésének nincs törvényes akadálya. Ezek folytán a másodbíróság végzésének megváltoztatása mellett az elsőbíróság végzését kellett helybenhagyni felhozott s­a fentebbiekkel kiegészített indokai alapján. A jelen felfolyamodás költsége az 1881 : LX. tc. 230. §-ának ötödik bekezdése értelmében csak összeg szerint volt megállapí­tandó, míg annak viselése kérdése a perben hozandó határozatra tartozik. 82. Önkéntes árverés elrendelése kérdésében a másodbíróság végzése ellen fel folyamod ásnak helye nincs. . (Kuna 1926 jan. 20. Pk. V. 7571/1925. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents