Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

84 Perjogi Döntvénytár. egyszersmind felperes felülvizsgálati költségét 3 millió koronában,, az alperesét 1 millió koronában megállapítja. Indokok: A Pp. 6. §. 4. bekezdése szerint a jelzálogjogot tárgyazó perben a pertárgya értékének megállapítása tárgyában a követelés összege az irányadó, a felperes pedig az alperes által perbevont alapítvány javára 6000 o. é. pengőforint = 12,000 K erejéig felperes ingatlan vagyonára bekebelezett zálogjog törlése iráot indította keresetét. Minthogy azonban a magyar korona nagymérvű leromlása és értékcsökkenése következtében a vagyoni érdek, amely az alperesi a javára bekebelezett zálogjog fennállásához fűzi, nem nyer kifejezést a leromlott 12,000 K-ban, hanem tekintettel a jelzálogilag biztosított követelésnek az 1855. évben keletkezésére, nyilvánvalóan 12,000 aranykoronában nyer kifejezést; és minthogy a Pp. 4. §. utolsóelőtti bekezdése rendelkezésére való figyelemmel a fellebbezési bíróság a fellebbvitel szempontjából a pertárgy értékét hivatalból tartozott vizsgálni: a fellebbezési bíróság helyesen járt el, amidőn a pertárgy értéke gyanánt nem 12,000 koronát, hanem a 12,000 aranykoronának megfelelő összeget állapította meg. A Sümegen 1855 május 22-én kiállított okirat tartalma szerint a felperes jogelődei 20,000 o. é. pengőforintot a Sümegen fölállítandó reáltanodára alapítványul Sümeg községének adtak át, s az alapítvány kezelése az alapítványlevél szövege szerint, egy a község képviselőtestülete által szavazattöbbségével választandó három városi birtokos, lakosból álló iskolai bizottmányra bízatott. Az alapílványlevélből ezek. szerint nyilvánvaló, hogy az alapítvány a Sümegen felállítandó reáltanoda részére és céljaira Sümeg községének adatott át, és tekintve, hogy a községet perben a községi bíró képviseli, viszont a háromtagú választmányt csak a kezelés joga illeti: a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mondotta ki, hogy az alperesített alapítvány nem vonatott törvényes képviselője útján perbe, aminélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és az alperes által a Pp. 180. §-ának b) pontja alapján emelt pergátló kifogást a rendelkező rész értelmében elutasítani kellett. A költség viselésének kérdése a véghatározatra tartozik, ehhez képest az alsóbírói költségekre vonatkozó rendelkezés hatályát megszüntetni és ehelyütt is a felülvizsgálati költségeket csak megállapítani kellett.