Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

'Perjogi Döntvénytár. 43 törvény vagy törvényes joggyakorlat alapján gondoskodni köte­lesek voltak, kártérítési igényüket a vaspálya vállalat ellen az 1874: XVIII. tc. alapján s ennek 7. §-a értelmében a rendes bíróság előtt jogosítottak érvényesíteni. A vaspálya vállalatnak az 1874: XVIII. tc.-ben meghatáro­zott ezt a kártérítési kötelezettségét nem szünteti meg az a körül­mény, hogy sérült nem a vállalt napszámosi üzemben, amelyben munkaadója részéről az 1907: XIX. tc. értelmében baleset ellen biztosítva volt, hanem az ugyancsak munkaadója részéről üzem­ben tartott gőzvasút mozdonyának elgázolása által szenvedte a balesetet. Minthogy pedig felperes a balesetből eredő kártérítési igényét annak az üzemnek a tulajdonosa ellen kívánja érvényesíteni, amely üzemben megsérült, de amely üzemben baleset ellen az 1907: XIX. tc. 3. §-a alapján biztosítva nem volt: alperes a fel­hívott törvény 82. §-ának rendelkezéseire nem hivatkozhatik s így nem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt, amikor alperest pergátló kifogásával elutasította. Ezek szerint alperesnek idevonat­kozó felülvizsgálati panasza alaptalan lévén, felperesnek arra a kereseti tényállásra alapított kártérítési követelésének az elbírá­lása tehát, hogy az elhalt férje az alperes által üzemben tartott vasút üzeménél szenvedett baleset folytán halt el, a rendes bíró­ság hatáskörébe tartozik. De alaptalan alperesnek a fellebbezési bíróság ítéletének a költség viseléséről rendelkező része ellen emelt panasza is, mert a sikertelen pergátló kifogással felmerült költséget a pergátló ki­fogással élő fél abban az esetben is viselni köteles, ha az érdemi döntés szerint pernyertes, a fellebbezési bíróság tehát a Pp. 424. és 430. §-ai alapján alperest a pergátló kifogással felmerült költ­ség viselésére az eljárási szabályok megsértése nélkül kötelezte. A kir. Kúria ezekből az okokból az alperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant elutasította s alperest a Pp. 543. és 508. §-ai alapján a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel felperes­nek okozott költségben is marasztalta. 55. Jogszabályt sértő az a ténymegállapítás, amely oly tanuk uallomásaira alapíttatott, akiknek, mint a bizonyító fél jogelődjeinek vallomása, hitelt érdemlőség szempontjából csak az ügyfél vallomása­ként vehető figyelembe, vagy akiknek vallomása csak az előbbiek bemondásán alapszik és esküvel sincs megerősítve. És jogszabályt sért az is, ha a bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents