Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

32 Perjogi Döntvénytár. = Célszerűbb lett volna az ügyet a fellebbezési bírósághoz visszautasítani. Mert a fellebbezési eljárásban új beszámítási kifogás is emelhető ; nincs tehát akadálya annak, hogy a fellebbezési bíróság az 503. §. második mondata értelmében a beszámítási kifogás felett akkor is határozzon, ha az már az elsőbíróságnál előterjesztetett, de az elsőbíróság a felett nem határozott. 38. A végleges nőtartásdíj felemelése iránt a Pp. MS. §-a alapján indítóit perben nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy az alapítéletben a tartásdíj összegének megállapítására milyen számítási alap szolgált s döntő egyedül az, hogy a peresjelek társadalmi, vagyoni és kereseti viszonyait figyelembe véve, mekkora az az összeg, amely a változott gazdasági viszonyok mellett a jelperes megélhetésének a biztosítására feltétlenül szükséges és amelyet az alperes a saját és hozzátartozói eltartásának veszélyeztetése nélkül megfizethet. (Kúria 1925 okt. 2. P. III. 5G12/Í924. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy fizessen 15 nap alatt felperesnek 400,000 K felülvizsgálati eljárási költséget. Indokok: Alperes felülvizsgálati panasza szerint a fellebbezési bíróság alaki jogszabályt sértett azzal, hogy előadása ellenére tényként nem állapította meg. miszerint a házassági bontóper befejezése után az ő viszonyaiban változás állo'.t be, amennyiben újból megnősült s már gyermeke is van s így ingatlanának jövedelme ezek eltartására is szükséges; de érvelései szerint anyagi jogszabályt is sértett a fellebbezési bíróság és pedig azzal, hogy a tartásdíj összegének megállapításánál az említett körülményekre nem volt figyelemmel és különben is tévesen alkalmazta a Pp. 413. §-ában írt jogszabályt, mert perújítás nélkül a végleges nőtartásdíjat csakis a házassági bontóperben alapul vett 33 33 kgr. búzamennyiség jelenlegi pénzértékére lehetett volna felemelni. A panaszok alaptalanok. A Pp. 413. §-a értelmében, ha a fél az ítélet hozatala után lejáró szolgáltatás teljesítésére jogerős ítélettel köteleztetett és azok a körülmények, amelyek alapján a bíróság a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen változtak, az érdekeltek bármelyike az előbbi per bíróságánál keresetet indíthat a szolgáltatás megállapított mennyiségének vagy tartamának megváltoztatása iránt.